Manapság a Juhász Péter (irodalomtörténész) nagyon aktuális probléma, amely sok embert érint szerte a világon. A globalizáció és az összekapcsolódás növekedésével a Juhász Péter (irodalomtörténész) olyan általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely senkit sem hagy közömbösen. A társadalomra gyakorolt hatásától a személyes szintű következményekig a Juhász Péter (irodalomtörténész) széles körű vitát váltott ki, és felkeltette a szakértők és a polgárok érdeklődését. Ebben a cikkben a Juhász Péter (irodalomtörténész) különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, és feltárjuk a következményeit különböző kontextusokban.
Juhász Péter | |
Született | 1930. október 20. (94 éves) Komádi, ![]() |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | irodalomtörténész, műfordító, kritikus |
Iskolái |
|
Juhász Péter (Komádi, 1930. október 20.) magyar irodalomtörténész, műfordító, kritikus. A Studia Slavica szerkesztőbizottsági tagja.
Kutatási területe a bolgár irodalomtörténet.
1948-1950 között az ELTE BTK magyar szakos hallgatója volt. 1950-1953 között a Szófiai Egyetemen bolgárt tanult. 1953-1959 között a Külügyminisztérium munkatársa volt. 1954-1956 között a moszkvai, 1956-1958 között pedig a szófiai nagykövetség kulturális attaséja, a szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatója volt. 1959-1962 között a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában tudományos kutatóként dolgozott. 1962 óta a Magyar Tudományos Akadémia kelet-európai irodalmak tanszéki kutatócsoportjának munkatársa, 1973 óta csoportvezetője.