Juan de Mariana

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Juan de Mariana jelenségét és következményeit a modern társadalomban. Az eredetétől a mai hatásig a probléma minden oldalát elmélyítjük, elemezzük okait, következményeit és lehetséges megoldásait. A következő vonalak mentén különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni a Juan de Mariana-ről, azzal a céllal, hogy teljes és tárgyilagos áttekintést nyújtsunk erről a kérdésről. Ez a cikk informatív és átgondolt útmutatóként szolgál mindazok számára, akik érdeklődnek a Juan de Mariana és környezetünkre gyakorolt ​​hatásának jobb megértése iránt.

Juan de Mariana
Született1536. szeptember 25.[1]
Talavera de la Reina
Elhunyt

Toledo[5]
Állampolgárságaspanyol[6]
Foglalkozása
IskoláiMadridi Complutense Egyetem
Juan de Mariana aláírása
Juan de Mariana aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Juan de Mariana témájú médiaállományokat.

Juan de Mariana (Talavera, 1536 – 1624. február 17.) spanyol jezsuita teológus és történetíró.

Életpályája

Az alcalai egyetemen tanult és azután a jezsuita rendbe lépett. 1560-ban Olaszországban és Franciaországban járt, később a teológia tanára lett Rómában, majd Párizsban. Rómában a tanítványai között volt Bellarmin Róbert is.

1574-ben rossz egészségi állapota miatt engedélyt kért a Spanyolországba való visszatérésre; élete hátralévő részét a toledói jezsuita rendházban élénk irodalmi tevékenység mellett folytatta. Madridban halt meg.

Művei

1625-ben, tehát halála után jelent meg a De las enfermedades de la Compania y de sus renmedios című munka (Bordeaux), melyben a jezsuita rendben elharapódzott visszaélések ecseteli és ezen bajok orvoslását hozza javaslatba.

Történeti munkái közül emlitendők: Historia de rebus Hispaniae (Toledo, 1592, összesen 50 kötet: a mainzi és frankfurti kiadás újabb keletű, 1605); Schottnak Hispania illustrata című műve II. és IV. kötetében latin forditás jelent meg e fontos munkából (1606), melyet Mariana maga fordított le spanyol nyelvre (Toledo, 1601, 2 kötet). Továbbá: De rege et regis institutione (uo. 1599); De ponderibus et mensuris (uo. 1599); Scholia in Vetu sac Nov. Testamentum (Madrid, 1619); De spectaculis (1599, melyben az akkori színházat kárhoztatta; ez a mű a Tractatus septem című munkában is megjelent, Köln, 1609). Kiadta továbbá és jegyzetekkel látta el Sevillai Szent Izidor és Lucas Tudensis műveit. Fontosabb művei fel vannak véve a Biblioteca de autores espanoles 30. és 31. kötetébe.

Jegyzetek

  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  2. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. május 4.)
  3. ↑ Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
  5. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. június 25.)
  6. ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)

Források