Jovan Cvijić

Ebben a cikkben a Jovan Cvijić lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma világszerte emberek millióinak figyelmét ragadta meg. A Jovan Cvijić eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig vitákat és elmélkedéseket váltott ki a relevanciájáról különböző területeken. Ennek mentén elmélyülünk történetében, elemezzük leglényegesebb aspektusait és megvizsgáljuk a különböző területekre gyakorolt ​​hatását. Mélyreható megközelítéssel ez az olvasmány felkéri Önt, hogy fedezze fel és jobban megértse a Jovan Cvijić-re jellemző árnyalatokat és összetettségeket, új nézőpontokat és gondolatokat kínálva ezzel az izgalmas témával kapcsolatban.

Jovan Cvijić
Született1865. október 11.[1]
Loznica
Elhunyt1927. január 16. (61 évesen)[2][1][3][4]
Belgrád
Állampolgársága
  • szerb
  • Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
  • Szerb Fejedelemség
Foglalkozása
Tisztsége
  • rector of the University of Belgrade (1906–1907)
  • rector of the University of Belgrade (1919–1920)
Iskolái
Kitüntetései
  • Patron’s Medal (Robert Bourgeois, 82, 1920, William Morris Davis)[5]
  • Cullum Geographical Medal (1924)
  • doctor honoris causa from the University of Paris (1924)[6]
SírhelyeBelgrád–Újtemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Jovan Cvijić témájú médiaállományokat.

Jovan Cvijić, cirill betűkkel: Јован Цвијић (Loznica, 1865. szeptember 29. – Belgrád, 1927. január 9.) szerb geológus és geográfus.

Emlékezete: Képmása és egy térképa a jelenlegi szerb 500 dínáros bankjegyet díszítik.

Munkássága

Belgrádban, Bécsben, Berlinben és Párizsban folytatott tanulmányai után 1893-ban a belgrádi egyetem földrajzi tanszékét foglalta el. Az első világháború után a jugoszláv tudományos akadémia elnöke volt. A magyar és több külföldi geológiai társulatnak is tiszteletbeli tagja volt. Igen értékes morfológiai, néprajzi, geológiai tanulmányokat végzett a Balkán-félszigeten. Munkái szerb, német, francia és magyar nyelven jelentek meg. Legismertebbek a karsztos jelenségekről, a Balkán-félsziget jégkorszakáról írt műve és 1924-ben megjelent geomorfológiája.

Fontosabb művei és tanulmányai

"A Balkán-félsziget néprajzi térképe", Jovan Cvijić, 1918
  • Das Karstphänomen (Penks Geogr. Abhandl., Leipzig, 1893)
  • Karst (Belgrád, 1895)
  • Das Rilagebirge (Berlin, 1898)
  • A macedóniai tavak (magyarul: Földr. Közlem. 1900)
  • Die dinar.-alban. Scharung (Wien, 1901)
  • Geolos. Atlas Makedonije i St. Srbije (Macedónia és Ó-Szerbia Térképe, Belgrád, 1903)
  • Naselja srp. Zemalja (Szerb telepek, Belgrád, 1902, 1903, 1905 és 1906)
  • Remarques sur l'etnog. de la Macedoine (Ann. de Géogr. Tom. XV. 1906)
  • L'annexion de Bosnie et le probléme serbe (Paris, 1909)
  • Osnove za geografiju geologiju Makedonije i Stare Srbije (Belgrád, 1911)

Magyarul

  • A Balkán-félsziget és a délszláv országok. Az emberföldrajz alapjai; ford. Papp Árpád; Kiss Lajos Néprajzi Társaság–Vajdasági Művelődési Intézet, Szabadka–Újvidék, 2009
  • Papp Árpád: Közép-Európa, Vajdaság / Centralna Evropa, Vojvodina / Central-Europe, Voivodina; ford. Mačković Papp Márta, Novák Attila; Szabadkai Városi Múzeum, Subotica, 2017

Jegyzetek

  1. ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven). Proleksis Encyclopedia
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ Dalibor Brozović: Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Horvát Enciklopédia . Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  4. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  5. ↑ Brit Királyi Földrajzi Társaság: Gold Medal Recipients (angol nyelven). Brit Királyi Földrajzi Társaság, 2022
  6. ↑ Liste des docteurs honoris causa de l'Université de Paris de 1918 à 1933 inclus (francia nyelven). Annales de l'Université de Paris pp. 90-95, 1934

Források