Joseph Bertrand

Ebben a cikkben elmélyülünk a Joseph Bertrand lenyűgöző világában. Feltárjuk eredetét, a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását és a témával kapcsolatos lehetséges jövőbeli fejleményeket. A kezdetektől napjainkig a Joseph Bertrand nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, és vonzotta mind a szakértőket, mind a relevanciájának jobb megértése iránt érdeklődőket. Ezeken az oldalakon elemezzük annak számos oldalát, és azt, hogy hogyan befolyásolta az emberek életét. Kétségtelen, hogy a Joseph Bertrand olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és biztosak vagyunk benne, hogy ez a cikk nagyon érdekes lesz mindazok számára, akik többet szeretnének megtudni róla.

Joseph Bertrand
Született1822. március 11.[1][2][3][4][5]
Párizs korábbi 12. kerülete[6][7][8]
Elhunyt1900. április 3. (78 évesen)[2][7]
Párizs 6. kerülete[9][10][7]
Állampolgárságafrancia
GyermekeiMarcel Alexandre Bertrand
SzüleiAlexandre Bertrand
Foglalkozása
Tisztsége
  • president of the French Academy of Sciences (1874. január 1. – 1874. november 23.)
  • seat 40 of the Académie française (1884. december 4. – 1900. április 3.)
Iskolái
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend főtisztje
  • Foreign Member of the Royal Society (1875. április 8.)[11]
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Bertrand témájú médiaállományokat.

Joseph Louis François Bertrand (Párizs, 1822. március 11. – Párizs, 1900. április 5.) francia matematikus.

Életpálya

Kilencéves korától anyanyelvén kívül latinul beszélt és tizenegy éves korában, mint a Lycée St. Louis növendéke, letette az École polytechnique-en a felvételi vizsgálatot, melynek alapján később 17 éves korában mint elsőt vették fel. Innen az École des mines-re ment és mérnöknek tanult, de 1846-ban elhagyta a pályát, hogy magát a matematikának szentelje. 1862-től az École Polytechnique és a Collège de France tanára volt. 1856-tól a Francia Természettudományi Akadémia tagja, 1874-től pedig annak állandó titkára és 1884 óta egyszersmind a Francia Akadémia tagja is volt.

Kutatási területei

1856-tól a matematika számos területén alkotott, így a számelmélet, differenciálgeometria, valószínűségszámítás, a termodinamika, valamint a közgazdaságtan matematikai elmélete területén. Prímszámokra vonatkozó sejtését, mely szerint minden 2-nél nagyobb egész szám és annak kétszerese között van legalább egy prímszám, később Csebisev bizonyította be. Több valószínűségszámítási paradoxon megfogalmazása is fűződik a nevéhez, valamint a közgazdaságtanban az oligopólium jellegű piaci magatartásra vonatkozó játékelméleti Bertrand-paradoxon.

Írásai

  • Arago et sa vie scientifique (Párizs, 1865)
  • Les fondateurs de l'astronomie moderne (1865)
  • Rapport sur les progrès les plus récents de l'analyse mathématique (1867)
  • L'académie des sciences et les académiciens de 1666-1793 (1868)

Számos tankönyvet írt.

Szakmai sikerek

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. ↑ (francia nyelven). Ministry of Culture of France. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ http://www.britannica.com/EBchecked/topic/62864/Joseph-Bertrand
  7. ↑ a b c www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  8. ↑ Archives de Paris pp. 49. (Hozzáférés: 2024. február 21.)
  9. ↑ http://www-history.mcs.st-andrews.ac.uk/Biographies/Bertrand.html
  10. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  11. ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Complete List of Royal Society Fellows 1660-2007 pp. 33. Royal Society

Források