Napjainkban a Jordi Savall olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a mindennapi életre gyakorolt hatásai, akár történelmi jelentősége miatt, a Jordi Savall a vita kulcsfontosságú pontja lett különböző területeken. A Jordi Savall megjelenésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a kíváncsiak figyelmét. Ebben a cikkben a Jordi Savall-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, annak eredetétől a jelenlegi hatásaiig, azzal a szándékkal, hogy átfogó és gazdagító perspektívát kínáljunk erre a nagyon releváns témára.
Jordi Savall | |
![]() | |
Született | Jordi Savall i Bernadet 1941. augusztus 1. (83 éves)[1][2][3] Igualada[4] |
Állampolgársága | spanyol |
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | Lista
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jordi Savall témájú médiaállományokat. | |
Jordi Savall i Bernadet (Igualada, 1941. augusztus 1. –) César- és Grammy-díjas katalán karmester, zeneszerző, régizene-szakértő és gambajátékos. A nyugati régizenével foglalkozók közül az1970-es évektől kezdve kiemelkedő a tevékenysége. Nagyban hozzájárult a gamba hangszercsaládba tartozó hangszereken (ezen belül is főként a viola da gambán) való játék újjáélesztéséhez. Repertoárjában nagy hangsúlyt kap a középkori, a reneszánsz és a barokk zene, de foglalkozik a klasszikus és a romantikus kor zenéjével is.
A zenével már hatéves korától kezdve szoros kapcsolatban állt, 1947 és 1955 között szülővárosában tagja volt az iskolai kórusnak. Később a Barcelonai Zenei Konzervatórium diákja volt, ahol 1965-ben végzett a régizene szakirányon. Ekkoriban zenélt az Enric Gispert vezette Ars Musicae de Barcelona nevű, középkori zenét játszó katalán zenei együttesben. A baseli Schola Cantorum Basiliensis zenei intézetben August Wenzinger tanítványa volt, majd ugyanitt maga is tanított viola da gamba játékot.
1974-ben alapította a Hespèrion XX együttest, mely 2000 óta Hespèrion XXI néven működik tovább. Társalapítók voltak Montserrat Figueras (később, 2011-ben elhunyt felesége), Lorenzo Alpert és Hopkinson Smith. A zenekar tevékenysége során nem csak a korhű zenélésre, de a befogadható, megnyerő előadásmódra is hangsúlyt fektettek.
1987-ben visszatért Barcelonába és megalapította a főleg 18. századi és korábbi zenét előadó La Capella Reial de Catalunya énekegyüttest.
1989-ben létrehozta a barokkzenei Le Concert des Nations zenekart.
Savall az elmúlt években több ízben is családtagjaival lépett fel. Családi zenekarában egykori felesége mellett gyermekei, Arianna és Ferran is zenéltek. Arianna Savall énekes és hárfajátékos, mint édesanyja. Ferran Savall énekes és lantzenész, aki gyakori fellépője barcelonai dzsesszkluboknak.[15]
Kétszer is koncertezett már Magyarországon. 2009-ben feleségével együtt a Hespèrion XXI együttesével[16] és 2013-ban az általa alapított La Capella Reial de Catalunya énekegyüttessel.[17] Mindkét alkalommal a Müpában lépett fel.