Jonathan Franzen

Ebben a cikkben a Jonathan Franzen-et szeretnénk megvizsgálni és elmélyülni, egy olyan témában, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. A Jonathan Franzen vitát, kutatást és kíváncsiságot váltott ki különböző területeken, és relevanciája tagadhatatlan. Ennek mentén elmélyülünk a Jonathan Franzen részleteiben és sajátosságaiban, elemezve hatását, következményeit és mai jelentőségét. Különböző nézőpontokból és megközelítésekből megpróbáljuk megérteni, hogy a Jonathan Franzen milyen mértékben alakítja világunkat és tapasztalatainkat, részletes és átfogó képet adva erről a lenyűgöző témáról.

Jonathan Franzen
Jonathan Franzen 2011-ben a Time 100 gálán
Jonathan Franzen 2011-ben a Time 100 gálán
Született1959. augusztus 17. (65 éves)[1][2][3][4][5]
Western Springs
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
  • regényíró
  • író
  • esszéíró
  • publicista
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • tiszteletbeli fokozat
  • Fulbright Program
  • Guggenheim-ösztöndíj (1996)[6]
  • Nemzeti Könyvdíj (The Corrections, 2001)
  • National Book Award for Fiction (2001)
  • James Tait Black-emlékdíj (2002)
  • Heartland Prize (2011)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jonathan Franzen témájú médiaállományokat.

Jonathan Franzen (Western Spings, Illinois, 1959. augusztus 17. –) amerikai író.

Művei

Regények

Regényei angol nyelven a Farrar, Straus and Giroux kiadónál jelentek meg.

  • The Twenty-Seventh City (1988)
    • A huszonhetedik város; ford. Bart István; Európa, Budapest, 2016
  • Strong Motions (1992)[7]
  • The Corrections (2001)[9]
    • Javítások, Európa Könyvkiadó, 2012 (fordította: Bart István)[10]
  • Freedom (2010)[11]
    • Szabadság, Európa Könyvkiadó, 2013 (fordította: Bart István)[12]
  • Purity (2015)
    • Tisztaság, Európa Könyvkiadó, 2016 (fordította: Bart István)[13]
  • The End of the End of the Earth (2018)
    • A világ végének vége; ford. Bart István; 21. Század, Budapest, 2019
  • Crossroads (2021)
    • Keresztutak, 1-2. Minden mitológia kulcsa 1.; ford. Pék Zoltán; 21. Század, Budapest, 2021 (Kult könyvek)

További kötetei

  • How to Be Alone (esszék, 2002)
  • The Discomfort Zone (esszék, emlékirat, 2006)[14]
    • magyarul: Diszkomfortzóna, Európa Könyvkiadó, 2015 (fordította: Bart István)[15]
  • Farther Away (esszék, 2012)

Jegyzetek

  1. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). Internet Movie Database . (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ berlini Művészeti Akadémia. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ jonathan-franzen
  7. ↑ Josh Rubins: How Capitalism Causes Earthquakes. The New York Times, 1992. február 16. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  8. ↑ Erős rengés. Libri. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  9. ↑ David Gates: 'The Corrections': Jonathan Franzen's American Gothic. The New York Times, 2001. szeptember 9. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  10. ↑ Javítások. Libri. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  11. ↑ Franzen On The Book, The Backlash, His Background. National Public Radio, 2010. szeptember 9. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  12. ↑ Szabadság. Libri. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  13. ↑ Tisztaság. Európa Könyvkiadó. (Hozzáférés: 2016. május 1.)
  14. ↑ Edmund White: The Discomfort Zone: A Personal History. Guardian, 2006. december 2. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  15. ↑ Ficsor Benedek: A valóság visszahódítása. Litera. (Hozzáférés: 2016. május 1.)
Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!