John Craig

Manapság a John Craig nagy érdeklődést és jelentőségű téma a társadalomban. Évtizedek óta vita és kutatás tárgya volt a John Craig, amely ellentmondó véleményeket generált és jelentős változásokat idéz elő különböző területeken. Ebben a cikkben elmélyülünk a John Craig összetettségében, feltárva annak különböző szempontjait és következményeit a mindennapi életünkben. Megvizsgáljuk, hogy a John Craig hogyan fejlődött az idők során, és milyen hatással van mai társadalmunkra. Ezenkívül foglalkozni fogunk a John Craig által jelentett kihívásokkal, valamint a megoldásukra vonatkozó lehetséges megoldásokkal és stratégiákkal. Csatlakozzon hozzánk a John Craig izgalmas felfedezéséhez, és fedezze fel számtalan oldalát!

John Craig
Született1663[1]
Hoddom[2]
Elhunyt1731. október 11. (67-68 évesen)[3][1]
High Holborn[2]
Állampolgárságaskót
Foglalkozásamatematikus
Tisztsége
  • plébános (1692–1696)
  • plébános (1696–1708)
  • plébános (1708–1726)
  • kanonok (1708–1726)
  • plébános (1726–)
IskoláiEdinburgh-i Egyetem (1684–1687)
Kitüntetéseia Royal Society tagja (1711)[2]
SírhelyeSt James's Church[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz John Craig témájú médiaállományokat.

John Craig (1663. – 1731. október 11.) skót matematikus.

Dumfriesban született és az edinburghi egyetemen tanult, majd Angliába költözött és vikárius lett az anglikán egyházban.

Newton barátja volt, és számos kisebb művet írt a differenciálszámításról. Legismertebb műve a Theologiae Christianae Principia Mathematica (A keresztény teológia matematikai alapelvei), amely 1698-ban jelent meg. Ebben a könyvében Craig bemutat egy képletet, amely leírja, hogyan változik egy történelmi esemény valószínűsége a szemtanúk számának, az információ továbbterjedési láncának, az eltelt időnek és a fizikai távolságnak a függvényében. A képlet segítségével Craig levezette, hogy Jézus történetének valószínűsége a 3150. évben lesz nulla. Az eredményt úgy értelmezte, hogy ebben az évben kerül sor Krisztus második eljövetelére a Lukács evangéliuma 18:8 értelmében.[4]

A művét kedvezőtlenül fogadták. Több utána jövő matematikus szerint a valószínűség fogalmát pontatlanul használta és a képlet levezetése nincs alátámasztva. Stephen Stigler az 1999-ben megjelent könyvében[5] sokkal kedvezőbb értelmezést adott, kimutatva, hogy Craig okoskodásának egy része bizonyítható, ha az általa használt „valószínűség” fogalmat likelihood arányként értelmezzük.

Tractatus mathematicus de figurarum curvilinearum quadraturis et locis geometricis, 1693

Jegyzetek

  1. ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  2. ↑ a b c d MacTutor History of Mathematics archive
  3. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. ↑ Lk 18,8: „Mondom néktek, hogy bosszút áll értök hamar. Mindazáltal az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön?”
  5. ↑ Stigler, Stephen M. (1999). Statistics on the Table. Harvard University Press. (13. fejezet)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a John Craig című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk