Johann Joachim Winckelmann

Ebben a cikkben a Johann Joachim Winckelmann-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely különböző területeken váltott ki érdeklődést és vitát. A Johann Joachim Winckelmann megjelenése óta sok ember figyelmét felkeltette, és különböző nézőpontokat és véleményeket váltott ki. Az idő múlásával a Johann Joachim Winckelmann fejlődött, és aktuális témává vált a mai társadalomban. Ebben a cikkben a Johann Joachim Winckelmann-hez kapcsolódó különböző szempontokat és szempontokat vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és kiegyensúlyozott képet adjunk erről a témáról. Ezenkívül elemezzük a különböző ágazatokra gyakorolt ​​hatását, és azt, hogy hogyan befolyásolta a felmerülő kihívásokkal való szembenézésünket és az azokkal való kezelésünket.

Johann Joachim Winckelmann
Anton Raphael Mengs festménye (1777 körül)
Anton Raphael Mengs festménye (1777 körül)
Született1717. december 9.
Stendal
Elhunyt1768. június 8. (50 évesen)
Trieszt
Állampolgárságaporosz
Nemzetiségenémet
Foglalkozásarégész, művészettörténész, régiségkereskedő, könyvtáros
Iskolái
  • Köllnisches Gymnasium (1736–)
  • Luther Márton Tudományegyetem (1738–1740, teológia)
  • Jénai Egyetem (1741–1742, orvostudomány)
Halál okaszúrt seb[1]
SírhelyeTrieste Cathedral
Johann Joachim Winckelmann aláírása
Johann Joachim Winckelmann aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Joachim Winckelmann témájú médiaállományokat.

Johann Joachim Winckelmann (Stendal, 1717. december 9. – Trieszt, 1768. június 8.) német régész. A mai értelemben vett művészettörténet első írója, a tudományos régészet megalapítója. A németországi klasszicizmus szellemi megalapítója.

Életrajz

Szegény családból származott. Apja foltozó varga volt. 1748 és 1754 között a Bünau grófok nöthnitzi kastélyában (Drezda mellett) dolgozott könyvtárosként.

1755-ben Rómába utazott, majd több utat tett Nápolyba, ahol ekkor tárták fel Herculaneum városát. Jelen volt Pompeji ásatásainak kezdeténél is. Nevét ismertté a firenzei Ph. Stosch gemmakabinetjének katalogizálása tette 1760-ban. E katalógusban körvonalazódnak előtte az antik görög művészet korszakai. Albani bíboros személyében hatalmas pártfogója akadt, aki könyvtárosának fogadta fel. 1763-ban a pápai kamara antikváriusa lett, feladata a régiségek feletti őrködés, az ásatások engedélyezése és irányítása volt.

Miután már több műve jelent meg az antik művészet problémáiról, egyre dolgozott a Geschichte der Kunst des Altertums („Az ókor művészetének története”) című korszakalkotó művén. Ez a modern művészettörténet első írása. Megállapította a görög művészet stílusait, korszakait és ideáltípusait, a római másolatok között azonban még nem tudott különbséget tenni. A római művészetet el sem ismerte önállónak, előzményként tárgyalta viszont az egyiptomi és az etruszk művészetet. A könyv 1764-ben jelent meg, óriási visszhangot keltett. Nemcsak a klasszicizmus alapelveit fektette le (a görög művészetet kell utánozni), hanem a stílustörténetet is megalapította, amit a művészettörténet első paradigmájaként emlegetnek. Esztétikája és világnézete szorosan összefűződött, a stílustörténet első műve platonikus keretekben magyarázható. Szintén platonikus keretekben magyarázható a görög nép iránti vonzalma, a férfi ideáltípusként való felfogása, ami költeményeiben is érvényesül (ezt pusztán homoszexualitása nem magyarázza).

Winckelmann 1768-ban rablógyilkosság áldozata lett: Egy útja során Triesztben Francesco Arcangeli szakács, miután hurokkal megpróbálta megfojtani, 6 késszúrással meggyilkolta azon érmék miatt, amelyeket Mária Teréziától kapott. Gyilkosát néhány hónappal később kerékbe törték, Winckelmannt pedig a trieszti San Giusto-székesegyház templomkertjében temették el.

Írásai

  • Description des pierres gravées du feu Baron de Stosch, 1760
  • Gedanken über die Nachahmung der griechischen Werke, 1755
  • Anmerkungen über die Baukunst der alten Tempel zu Girgenti in Sizilien, 1762
  • Geschichte der Kunst des Alterturms, 1764

Magyarul megjelent művei

  • Művészeti írások; ford. Rajnai László, Tímár Árpád, vál., utószó Tímár Árpád; Magyar Helikon, Bp., 1978
  • Művészeti írások; ford. Rajnai László, Tímár Árpád, vál., utószó Tímár Árpád; Helikon, Bp., 2005

Kapcsolódó magyar irodalom

Emléke

  • A római és athéni régészek évente megrendezik a Winckelmann-napokat december 9-én, a születésnapján.
  • Évente megrendezik a Winckelmann-cup régészhallgatók focibajnokságát.
  • Róla nevezték el a 11847-es sorszámú kisbolygót 11847 Winckelmannnak.

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.allgemeine-zeitung.de/panorama/leben-und-wissen/der-mord-an-johann-joachim-winckelmann-dem-begrunder-der-modernen-archaologie-wirft-bis-heute-fragen-auf_18377659. (Hozzáférés: 2022. április 26.)

Források

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Ernst Gombrich: Művészet és fejlődés, Bp., 1987
  • C. W. Ceram: A régészet regénye (Gondolat Könyvkiadó, 1965)
  • A Pallas nagy lexikona