A Johann Elert Bode világában végtelen számú szempont és megközelítés létezik. Akár a mindennapi életben, akár a munkahelyen, vagy általában a társadalomban, a Johann Elert Bode jelentős hatással van életünkre. A Johann Elert Bode eredetétől a mai fejlődésig tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya volt. Ebben a cikkben a Johann Elert Bode különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, elemezve annak fontosságát, következményeit és hatását különböző összefüggésekben. Átfogó és multidiszciplináris megközelítéssel megvilágítjuk ezt a témát, hogy elősegítsük a Johann Elert Bode teljesebb és gazdagabb megértését.
Johann Elert Bode | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1747. január 19. Hamburg |
Elhunyt | 1826. november 23. (79 évesen) Berlin |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | német |
Szakmai kitüntetések | |
a Royal Society tagja | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Elert Bode témájú médiaállományokat. |
Johann Elert Bode (1747. január 19. – 1826. november 23.) német csillagász a róla elnevezett Titius–Bode-szabály hirdetője. Bode meghatározta az Uránusz pályáját és ő javasolta az Uránusz elnevezést is.
Bode Hamburgban született. Fiatalkori szembetegsége élete végéig elkísérte.[1] Első publikációját az 1766-os napfogyatkozásról írta. Berlinben 1774-ben megalapította a később közismertté vált Astronomisches Jahrbuch-ot.[2] 1786-ban lett a Berlini Obszervatórium igazgatója. 1825-ig, nyugdíjba vonulásáig töltötte be ezt a tisztséget.
1789-ben a Royal Society tagjává választotta.[3]