Ebben a cikkben a Jobst Kázmér-et különböző szemszögekből közelítjük meg azzal a céllal, hogy átfogó és részletes képet adjunk erről a témáról. A Jobst Kázmér napjainkban nagyon fontos téma, mivel hatással van a társadalom, a gazdaság, a politika, a kultúra és az emberek mindennapi életének különböző aspektusaira. Szigorú és mélyreható elemzésen keresztül feltárjuk a Jobst Kázmér különböző oldalait, megvizsgálva következményeit, kihívásait és lehetőségeit. Ezzel a cikkel átfogó és gazdagító perspektívát szeretnénk kínálni az olvasónak, amely lehetővé teszi számukra, hogy jobban megértsék a Jobst Kázmér jelentőségét és hatókörét a mai világban.
Jobst Kázmér | |
![]() | |
2009 Mánfai György felvétele | |
Született | 1924. december 6. Pécs |
Elhunyt | 2016. november 5. (91 évesen) Zirc |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | orvos, vegyészmérnök, laboratóriumi szakorvos, egyetemi tanár |
Iskolái | |
Kitüntetései |
|
Jobst Kázmér Miklós (Pécs, 1924. december 6. – Zirc, 2016. november 5.) Széchenyi-díjas magyar orvos, vegyészmérnök, laboratóriumi szakorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kémiai morfológia és a hisztokémia neves kutatója. 1973 és 1979 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem (ma a Pécsi Tudományegyetem része) rektorhelyettese.
1942-ben érettségizett a ciszterci gimnáziumban Pécsett, majd felvették a budapesti József Nádor Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karára, ahol 1946-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát. Ugyanebben az évben kezdte meg tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Karán, ahol 1952-ben szerzett orvosi diplomát (addigra az orvosi kar különvált Pécsi Orvostudományi Egyetem néven). Vegyészmérnöki diplomájának megszerzése után, orvosi tanulmányai alatt a POTE Kémiai Intézetében karotinoid és lipidkémiai kutatásokkal foglalkozott. Orvosi diplomájának megszerzése után a POTE Kórbonctani Intézetében a nukleinsavak szubmikroszkópikus morfológiai és hisztokémiai vizsgálatával kezdett el foglalkozni (1968-ig). 1956-ban kórbonctan-kórszövettan szakorvosi, 1959-ben klinikai laboratóriumi vizsgálatok szakorvosi képesítést szerzett. 1968-ban az egyetem Klinikai Kémiai Intézetének (ma: Laboratóriumi Medicína Intézet) vezetője lett, illetve ugyanekkor egyetemi tanári kinevezést kapott. 1973-ban a POTE rektorhelyettese lett, amely tisztségét 1979-ig töltötte be. 1992-ben professor emeritusi címet kapott, illetve kinevezték a siklósi kórház laboratóriumának vezetőjévé. 1995-ben habilitált a Pécsi Orvostudományi Egyetemen.
1964-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1974-ben akadémiai doktori értekezését. A Pécsi Akadémiai Bizottságnak, valamint az MTA Orvosi Diagnosztikai Tudományos Bizottságának lett tagja. 1982-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben rendes tagjává. Később az Orvostörténeti Bizottságba, valamint a Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságba is bekerült. 1990 és 1995 között az Orvostudományi Osztály elnöke volt, ilyen minőségében az MTA elnökségében is részt vett. 2000-ben a Szent István Akadémia is felvette tagjai sorába. 1984 és 1993 között a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság elnöke volt.
Kutatási területe a celluláris klinikai kémia, ezen belül a manukleinsavak szubmikroszkopikus morfológiája és hisztokémiája (szövetkémia). Nevéhez fűződik a fentiek mennyiségi (kvantitatív) meghatározása „in situ” körülmények között, valamint e viszonyok közötti módszerek kidolgozása. Foglalkozott a hiszton-fehérjék, illetve a glikohisztonok leírásával, valamint kóros viszonyok közötti jelentőségükkel.
Fő műve Kemodiagnosztika néven 1985-ben jelent meg. Ezenkívül több mint kétszáz publikációja, dolgozata jelent meg, többnyire magyar és angol nyelven.
Az ÁBTL-ben örzött íratok alapján Jobst Kázmér III/III.as ügynök volt. A VI.-os kartonja. Dr. Jobst Kázmér. Anyja Dokupil Vilma. Egyetemi tanár, orvos, POTE. Lakik: Pécs, III. ker. Petőfi u. 75. Dr. Varga Ferenc hálózati személy kapcsolata. ” Egyetemi tanár, orvos, POTE. B-dosszié száma: H-62231/77. Jelenlegi beosztása szerint tudományos rektorhelyettes a hálózati személy munkahelyi felettese, egyben tudományos kapcsolatuk is van. 1978 X 30. ÁBTL 2.2.2.-243641.