Manapság a Jean-Baptiste Regnault nagy érdeklődést és jelentőségű téma a társadalomban. Évtizedek óta vita és kutatás tárgya volt a Jean-Baptiste Regnault, amely ellentmondó véleményeket generált és jelentős változásokat idéz elő különböző területeken. Ebben a cikkben elmélyülünk a Jean-Baptiste Regnault összetettségében, feltárva annak különböző szempontjait és következményeit a mindennapi életünkben. Megvizsgáljuk, hogy a Jean-Baptiste Regnault hogyan fejlődött az idők során, és milyen hatással van mai társadalmunkra. Ezenkívül foglalkozni fogunk a Jean-Baptiste Regnault által jelentett kihívásokkal, valamint a megoldásukra vonatkozó lehetséges megoldásokkal és stratégiákkal. Csatlakozzon hozzánk a Jean-Baptiste Regnault izgalmas felfedezéséhez, és fedezze fel számtalan oldalát!
Jean-Baptiste Regnault | |
![]() | |
Született | 1754. október 9.[1] Párizs[2] |
Elhunyt | 1829. november 12. (75 évesen)[3][4][1][2][5] Párizs |
Állampolgársága | francia[6] |
Házastársa | Sophie Regnault (1786. november 18. – 1825) |
Gyermekei | három gyermek: Antoine-Louis Regnault |
Foglalkozása | festőművész |
Iskolái | École nationale supérieure des Beaux-Arts |
Kitüntetései | |
Sírhelye | Père-Lachaise temető (36)[8] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Baptiste Regnault témájú médiaállományokat. | |
Jean-Baptiste Regnault (Párizs, 1754. október 9. – Párizs, 1829. november 12.) francia festő, a francia klasszicizmus korának ünnepelt mestere. Joseph-Marie Vien tanítványa. Jacques-Louis Daviddal párhuzamosan működött. A maga korában a báj festőjének nevezték. Híres képei: Achilles és Chiron (1783), Három grácia (mindkettő a Louvre-ban), Jérôme herceg lakodalma a württembergi hercegnővel (Versailles). A párizsi Père-Lachaise temetőben nyugszik.