Jaksity György
Napjainkban a Jaksity György olyan téma, amely egyre fontosabbá vált a társadalom különböző területein. A politikától a tudományig, a kultúrán és a technológián keresztül a Jaksity György a kutatók, a szakértők és a nagyközönség érdeklődési területévé vált. A globális hatást elérő Jaksity György vitákat, tanulmányokat, sőt társadalmi mozgalmakat is generált a következményeiről és következményeiről. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Jaksity György szerepét a mai társadalomban, elemezzük jelentőségét, kihívásait és az ezzel kapcsolatban javasolt lehetséges megoldásokat.
| Jaksity György | |
| Született | 1967. május 14. (57 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | közgazdász |
| Iskolái | Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (–1991) |
Jaksity György (Budapest, 1967. május 14. –) magyar közgazdász.[1]
Pályafutása
Jaksity György 1991-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külgazdasági szakán, de már 1989-től kezdve több külföldi és hazai cégnél dolgozott külső, illetve állandó munkatársként. 1990-ben részt vett a Budapesti Értéktőzsde megalapításában. 1993-ban alapítója volt a Concorde Értékpapír Rt-nek, amelynek azóta ügyvezető igazgatója, illetve 1997-től egyben az igazgatóság elnöke is.[1][2]
Vezető szerepet töltött be szakmai szervezetekben: a Magyar Befektetés-Elemzők Egyesületének elnöke és az Európai Befektetés-Elemzők Egyesületei Szövetségének (EFFAS) igazgatósági tagja volt 1996 és 2000 között, illetve 1997-től a Befektetési Vállalkozások Szövetségének is elnökségi tagja volt.[2]
1999-től a tőzsdetanács tagja volt, ezt követően, 2002-től pedig a részvénytársasággá alakult tőzsde igazgatóságának elnöki tisztét töltötte be.[1] Ebből a pozíciójából 2004-ben, a tőzsde tulajdonosváltásakor távozott.[2] 2007-ben Az év üzletembere volt.
2009. március 26-án sajtóértesülések szerint felmerült a neve miniszterelnök-jelöltként, de ő azonnal cáfolta a megkeresést, és leszögezte, hogy nem vállalna semmilyen kormányzati pozíciót.[3]
A magyar mellett angol, spanyol és szerb nyelven beszél.[1]
Magánélete
Félig szerb származású, nagyapja Szentendrén volt ortodox pap.[2] Nős, két gyermeke van.[1]
Művei
- Befektetés és finanszírozás (pénzügyi szakkönyv (kézirat), Bertalan Imrével). az Állami Értékpapír Felügyelet pályázatának első helyezettje, 1991
- Tőzsdei kézikönyv (társszerző). KJK, 1991 (utóbb több, átdolgozott kiadásban)
- És a világot elönté a szmötyi (regény). Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1991. ISBN 963-15-4395-1[2]
- Pénzügyi mutatók elemzése (bankárképző tananyag, oktatófüzet). Nemzetközi Bankárképző Központ, 1993
- A pénz természete. Alinea Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 963-86306-5-5
- A pénz könnyelmű természete; 3. átdolg., röv. kiad.; Alinea, Bp., 2005 ISBN 963-86651-8-1
- Álomcsőd. Interjúk a válságról. Bajnai Gordon, Bogsch Erik, Demján Sándor, Farkas István, Felcsuti Péter, Heim Péter, Jaksity György, Kovács Árpád, Simor András, Surányi György; riporter Martin József Péter, Várkonyi Iván; Alinea, Bp., 2010
Jegyzetek
- ↑ a b c d e Menedzserportrék: Jaksity György (magyar nyelven). Origo, 2003. május 20. . (Hozzáférés: 2009. március 26.)
- ↑ a b c d e A rendetlen gyűjtő - Jaksity György (magyar nyelven). Manager Magazin, 2006. (Hozzáférés: 2009. március 26.)[halott link]
- ↑ Jaksity György nem lesz miniszterelnök (magyar nyelven). index.hu, 2009. március 26. (Hozzáférés: 2009. március 26.)
További információk
- Önéletrajz[halott link], Concorde Értékpapír Zrt. (magyar)
- Menedzserportrék: Jaksity György Archiválva 2009. március 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, Origo (magyar)
- Előadása a Mindentudás Egyetemén 2003. szeptember 29. (magyar)
