Jakob Jakobsen

Napjainkban a Jakob Jakobsen nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma világszerte. A Jakob Jakobsen eredetétől a mai relevanciájáig felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a hobbisták figyelmét. Gazdag és összetett történetével a Jakob Jakobsen kulturális és társadalmi szempontokat egyaránt befolyásolt, és hatása továbbra is viták és tanulmányok tárgya a különböző tudományágakban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Jakob Jakobsen jelentőségét és relevanciáját jelenlegi társadalmunkban, valamint az általa jelentett jövőbeli kihívásokat és lehetőségeket.

Jakob Jakobsen
Született1864. február 22.[1]
 Feröer, Tórshavn[1]
Elhunyt1918. augusztus 15.[1]
Frederiksberg[2]
Állampolgárságadán
Nemzetiségeferöeri
SzüleiHans Nicolai Jacobsen
Foglalkozásanyelvész, néprajztudós
SírhelyeVestre Cemetery[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakob Jakobsen témájú médiaállományokat.

Jakob Jakobsen (dán alakban Jákup Jakobsen) (Tórshavn, 1864 – 1918) feröeri nyelvész, néprajztudós. Ő gyűjtötte össze a shetland-szigeteki norn nyelv maradványait, és jelentősen hozzájárult a feröeri nyelvészeti kutatásokhoz, illetve a feröeri irodalmi nyelv további fejlődéséhez is.

Életpályája

Szülei Hans Nicolai Jacobsen (sic!) és Johanne Marie Hansdatter voltak.

A 17. században a shetlandiak nagy része még a norn nyelvet beszélte, de a következő századokban leváltotta a skót nyelv. A 19. század végére már csaknem kihalt, amikor az utolsó pillanatban Jakobsen munkájának köszönhetően megmenekült attól, hogy teljesen feledésbe vesszen. Bejárta a szigetcsoportot, és a családoknál számos szót, mondókát talált, de hosszabb mondatokat már sehol sem hallott. Ennek ellenére mintegy 10 000 szót gyűjtött össze.

Tevékenységével hozzájárult a feröeri népi kultúra dokumentálásához is. V. U. Hammershaimbbal együtt balladákat, meséket, sagákat, szólásokat és a verbális hagyomány más elemeit gyűjtötték; leírtak szokásokat, az egyházi és világi élet hagyományait. Munkájuk nagyban hozzájárult a feröeri irodalom későbbi gazdagságának megalapozásához.[1]

A Hammershaimbbal való együttműködés ellenére kritikus volt vele szemben, mivel az általa alkotott nyelvtant és helyesírást túlzottan tradicionalistának, régiesnek találta. Jakobsen nagyobb hangsúlyt helyezett a beszélt nyelvre és a fonetikus írásmódra, mivel a nép nyelvét tartotta az igazi feröeri nyelvnek. Sok tekintetben támaszkodott az izlandi nyelvre és a feröeri irodalmi nyelv fejlődésének további lökést adott, hogy a tudományos nyelv megalkotásának céljából neologizmusokat hozott létre, így a feröeri nyelv használata már nemcsak a szépirodalomra korlátozódott.[3]

Hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d Hammershaimb & Jakobsen (angol nyelven). faroestamps.fo, 2009. október 23. . (Hozzáférés: 2009. október 25.)
  2. ↑ a b Dansk Biografisk Lexikon (dán nyelven). Dansk Biografisk Leksikon
  3. ↑ Larsen, Kaj. 1994. Stavsetingaruppskot Jakobs Jakobsens. Varðin 61:7-41 Petersen Hjalmar P. 2007. Jakobsen's Orthography from 1889. To appear in a Conference book on Jakobsen.

További információk