Ebben a cikkben a Jávorszky Béla témáját járjuk körül, amely egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a társadalom különböző területein. A Jávorszky Béla olyan téma, amely vitát és elmélkedést váltott ki, és olyan alapvető kérdésekkel foglalkozik, amelyek közvetlenül befolyásolják az emberek életét. Ebben a cikkben a Jávorszky Béla-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogjuk megvizsgálni, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Tanulmányok, tanúvallomások és releváns adatok elemzésével arra törekszünk, hogy rávilágítsunk erre a témára, és hozzájáruljunk a Jávorszky Béla-ről szóló ismeretek gyarapításához.
Iskolái elvégzése után 1958-ban felvételt nyert az ELTE Bölcsészettudományi Karára, ahonnan – politikai okokból – még ugyanabban az évben kizárták. Ezt követően volt banktisztviselő, beruházó, nemzetközi referens, szellemi szabadfoglalkozású. 1990 nyarán külügyi szolgálatba lépett.
1958 óta fordít szépirodalmat, kezdetben törökből és németből, a 60-as évektől kezdve finnből, svédből és észtből fordított verset és prózát, hangjátékokat és drámákat. 1980 után Hannu Launonen finn és Folke Isaksson svéd műfordítóval közösen 16 kötet magyar költőt ültetett át finnre, illetve svédre.
A Magyar Írószövetség[3] és a Magyar PEN Club rendes,[4] a Finn Irodalmi Társaság (SKS) és a Finnországi Svéd Irodalmi Társaság (SLS) levelező tagja. A Finn Írószövetség (Suomen kirjailijaliitto) és a finn Fordítók és Tolmácsok Szövetségének tiszteletbeli tagja.
Munkái
Saját művei
Észak-Európa kisebbségei (Magvető,1991)
A kettéfűrészelt csónakok földjén (esszék a Baltikumról, Széphalom Könyvműhely, 1998)
Fordul a világ. Rendszerváltó nagykövetként Finnországban és a Baltikumban (Magyar Napló, 2021)
Maailma pöörab uue lehekülje. Süsteemivahetuse ajal suursaadikuna Soomes ja Balti riikides (Akadeemia, 2022/5)[5]
Kirjailija murroksen lähettinä. Uuden Unkarin ensimmäisenä suurlähettiläänä Suomessa ja Baltiassa (Partuuna, Helsinki, 2022)