Irmaj

A Irmaj témája tudósok, kutatók és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. Hatása számos területen érezhető volt, a tudománytól és a technológiától a politikáig és a populáris kultúráig. Az évek során vitatéma lett, ellentmondó véleményeket és vitatott elméleteket generálva. Ebben a cikkben alaposan áttekintjük a Irmaj-et, és feltárjuk a mai világra gyakorolt ​​​​hatásait. Az eredetétől a jelenlegi hatásáig elmélyülünk a Irmaj lenyűgöző világában, és felfedezzük, hogyan alakította a körülöttünk lévő világról alkotott felfogásunkat és megértésenket.

Irmaj
Tunja, Albánia Albánia
Alapítási. e. 4. század
Megszűnési. e. 2. század után
Okaelnéptelenedés
Lakóiillírek (dasszaréták)
Ország Albánia
Földrajzi adatok
Tszf. magasságkb. 950 m
Elhelyezkedése
Irmaj (Albánia)
Irmaj
Irmaj
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 51′ 03″, k. h. 20° 06′ 24″40.850944°N 20.106806°EKoordináták: é. sz. 40° 51′ 03″, k. h. 20° 06′ 24″40.850944°N 20.106806°E

Irmaj ókori hellenisztikus erődített település volt Illíria déli részén, a dasszaréták szállásterületén. Romjai ma Albánia középső részén, Gramsh község területén találhatóak, a Tomorr-hegység keleti oldalán, a Devoll folyótól kb. 6 kilométerre nyugati irányban.

Romjait 1960-ban tárták fel Frano Prendi és Dhimosten Budina irányításával.[1] Feltehetően az i. e. 4. században települt be, a Devoll (korabeli nevén Hebrosz) völgyének egyik legjelentősebb illír települése volt.[2] Falai és boltíves városkapuja hellenisztikus hatásról tanúskodnak, akárcsak az ásatásokról előkerült leletek, többek között voluták és szobrok. Ez utóbbiak közül kiemelkedik egy táncoló atléta bronzszobra az i. e. 3. századból, valamint egy későbbi, feltehetőleg már római kori bronzfej.[3] Illíria i. e. 168-as római meghódítása után, a század második felében, a Via Egnatia építésének idejében még lakták a települést.[4]

Egyes feltevések szerint Irmaj romjai Kodrionnal azonosíthatóak, amelyet a második római–makedón háború i. e. 200-as dasszarétiai hadjárata során foglaltak el a rómaiak.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ Wilkes 1992 :313.
  2. ↑ Dautaj 1972 :142.; Cabanes 1988 :305.
  3. ↑ Pollo & Puto 1981 :ix.; Ceka 2013 :165., 426.; Korkuti 2013 :32.
  4. ↑ Wilkes 2006 :172.
  5. ↑ Cabanes 1988 :304.

Források

  • ↑ Cabanes 1988: Pierre Cabanes: Les illyriens de Bardulis à Genthios (IVe–IIe siècles avant J.-C.). Paris: SEDES. 1988. = Regard sur l’histoire, 65. ISBN 2718138416  
  • ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • ↑ Dautaj 1972: Burhan Dautaj: Zbulimi i qytetit ilir Dimal (’Dimalé illír város feltárása’). Iliria, I. évf. 2. sz. (1972) 135–150. o.
  • ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
  • ↑ Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford;  Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717  
  • ↑ Wilkes 2006: John J. Wilkes: The significance of road-stations for the archaeology of Albania in the Roman era. In New directions in Albanian archaeology: Studies presented to Muzafer Korkuti. Ed. by Lorenc Bejko and Richard Hodges. Tirana: International Centre for Albanian Archaeology. 2006. 169–176. o. = International Centre for Albanian Archaeology Monograph Series, 1. ISBN 9994392301