Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec) | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nyitrai | ||
Járás | Lévai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1386 | ||
Polgármester | Ozsvald Arnold | ||
Irányítószám | 935 75 | ||
Körzethívószám | 036 | ||
Forgalmi rendszám | LV | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 829 fő (2021. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 119 m | ||
Terület | 18,15 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 01′, k. h. 18° 49′48.016666666667, 18.81666666666748.016667°N 18.816667°EKoordináták: é. sz. 48° 01′, k. h. 18° 49′48.016666666667, 18.81666666666748.016667°N 18.816667°E | |||
Ipolyszakállos weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolyszakállos témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Ipolyszakállos (szlovákul Ipeľský Sokolec, korábban Sakáloš) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Lévától 30 km-re délkeletre, Ipolyságtól 16 km-re délnyugatra, az Ipoly jobb partján fekszik, az 564-es úttól keletre. Tésával szemben, tőle 2 km-re délnyugatra van.
Ipolyszakálloson egy gólyafészket és egy alátétet tartanak nyilván. 2022-ben 4, 2023-ban 5 fiókát számolták össze.
Területén a fiatalabb bronzkorban a Csekei-Velaticei kultúra erődítménye állt. A régészeti kutatás latén kori települést és csontvázas sírokat, valamint szláv település maradványait tárta fel.
A falut 1236-ban említik először Csepel község határjárásában. 1299-ben "posessio Zakalos" néven szerepel. Neve a sok kis érrel (szakállal) átszőtt határára utal, de mások szerint királyi solymászok települése volt. 1386-ban "Sakalos", 1437-ben "Zakalos" alakban említik. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond Sárói Lászlónak adta, majd 1437-ben zálogbirtok lett. A 16. században a lévai váruradalomhoz került. A 18. században az Eszterházy, majd a 19. században a Huszár család birtoka. 1544-ben 48 portája volt. 1715-ben malom, 21 lakott és 14 üres ház állt a településen. A 18. századtól állatnemesítő és lótenyésztő telep működött a községben. 1828-ban 115 házában 695 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Egykor paprikatermesztéséről, lótenyésztéséről híres falu.
Vályi András szerint "SZAKÁLLOS. Magyar, és tót falu Hont Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Petrecsényhez egy mértföldnyire; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, réttye, legelője hasznos."
Fényes Elek szerint "Szakállas (Ipoly), magyar f., Honth vmegyében, az Ipoly jobb partján, 537 kath., 86 evang., 15 reform. lak. Kathol. paroch. templom. Határja első rendü, van sok buzája, bora, marhája, juha, tölgyes erdeje, vizimalma. – F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Esztergom 4 óra."
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, majd az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.
1880-ban 1016 lakosából 965 magyar és 11 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 1113 lakosából 1064 magyar és 25 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 1164 lakosából 1151 magyar, 9 szlovák és 4 német anyanyelvű volt. Ebből 923 római katolikus, 135 evangélikus, 86 református, 16 izraelita és 4 görög katolikus vallású volt.
1910-ben 1117 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 1253 lakosából 1151 magyar és 55 csehszlovák volt.
1930-ban 1260 lakosából 1083 magyar és 127 csehszlovák volt.
1941-ben 1283 lakosából 1269 magyar, 2 német és 3 egyéb nemzetiségű volt.
1991-ben 908 lakosából 800 magyar és 104 szlovák volt.
2001-ben 862 lakosából 744 magyar és 111 szlovák volt.
2011-ben 861 lakosából 580 magyar, 232 szlovák és 24 cigány volt.
2021-ben 829 lakosából 488 (+12) magyar, 254 (+22) szlovák, 30 (+2) cigány, 7 egyéb és 50 ismeretlen nemzetiségű volt.
A Lévai járás települései | ||
---|---|---|
Léva (Levice) | ||
Alsópél (Dolný Pial) · Alsószecse (Dolná Seč) · Alsószemeréd (Dolné Semerovce) · Bajka (Bajka) · Baka (Devičany) · Bakabánya (Pukanec) · Bakaszenes (Uhliská) · Barsbese (Beša) · Barsendréd (Ondrejovce) · Barsvárad (Tekovský Hrádok) · Bát (Bátovce) · Berekalja (Podlužany) · Borfő (Brhlovce) · Bori (Bory) · Csata (Čata) · Csejkő (Čajkov) · Cseke (Čaka) · Dalmad (Domadice) · Deménd (Demandice) · Derzsenye (Drženice) · Egeg (Hokovce) · Ény (Iňa) · Érsekkéty (Keť) · Fakóvezekény (Plavé Vozokany) · Farnad (Farná) · Felsőpél (Horný Pial) · Felsőszecse (Horná Seč) · Felsőszemeréd (Horné Semerovce) · Felsőtúr (Horné Turovce) · Garamkelecsény (Hronské Kľačany) · Garamkeszi (Hronské Kosihy) · Garamkovácsi (Kozárovce) · Garamlök (Lok) · Garamsalló (Šalov) · Garamszentgyörgy (Jur nad Hronom) · Garamszőlős (Rybník) · Garamtolmács (Tlmače) · Garamújfalu (Nová Dedina) · Gyerk (Hrkovce) · Hontalmás (Jabloňovce) · Hontbagonya (Bohunice) · Hontbesenyőd (Pečenice) · Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica) · Hontnádas (Hontianske Trsťany) · Ipolybél (Bielovce) · Ipolyfödémes (Ipeľské Úľany) · Ipolypásztó (Pastovce) · Ipolyság (Šahy) · Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec) · Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom) · Kálna (Kalná nad Hronom) · Kereskény (Krškany) · Kétfegyvernek (Zbrojníky) · Kiskoszmály (Malé Kozmálovce) · Kisóvár (Starý Hrádok) · Kisölved (Malé Ludince) · Kistompa (Tupá) · Kural (Kuraľany) · Lekér (Hronovce) · Lontó (Lontov) · Lüle (Lula) · Málas (Málaš) · Nagygyőröd (Veľký Ďur) · Nagykoszmály (Veľké Kozmálovce) · Nagyod (Vyšné nad Hronom) · Nagyölved (Veľké Ludince) · Nagysalló (Tekovské Lužany) · Nagytúr (Veľké Turovce) · Nemesoroszi (Kukučínov) · Nyírágó (Nýrovce) · Óbars (Starý Tekov) · Oroszka (Pohronský Ruskov) · Palást (Plášťovce) · Peszektergenye (Sikenica) · Sáró (Šarovce) · Setétkút (Jesenské) · Szalatnya (Slatina) · Szántó (Santovka) · Százd (Sazdice) · Szete (Kubáňovo) · Töhöl (Tehla) · Tőre (Turá) · Újbars (Nový Tekov) · Vámosladány (Mýtne Ludany) · Zalaba (Zalaba) · Zselíz (Želiezovce) · Zsember (Žemberovce) · Zsemlér (Žemliare) |