Ibn al-Hajszam

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ibn al-Hajszam releváns szempontjait, amely téma szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. A színen való megjelenése óta a Ibn al-Hajszam végtelen vitákat váltott ki, csodálatot és vitákat is kiváltva. Az évek során a Ibn al-Hajszam számos módon fejlődött, alkalmazkodva a modern társadalom változó igényeihez. Ebben a kiadványban igyekszünk elmélyülni azokban a különböző szempontokban, amelyek a Ibn al-Hajszam-et ma olyan releváns témává teszik, elemezve annak különböző ágazatokra gyakorolt ​​hatását és jövőbeli előrejelzéseit. A Ibn al-Hajszam megjelenésétől napjainkig kitörölhetetlen nyomot hagyott a kultúrában, a gazdaságban és a technológiában, megszilárdítva magát a kortárs világ mindenütt jelenlévő alakjaként. Tartson velünk a Ibn al-Hajszam túrán, ahol megfejtjük titkait, és felfedezzük mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását.

Ibn al-Hajszam
Születettأَبُو عَلِيّ ٱلْحَسَنٌ بْن ٱلْحَسَنٌ بْن ٱلْهَيْثَم
965[1][2][3][4][5]
Baszra[1][6]
Elhunyt1039 (73-74 évesen)[7][2][3][4]
Kairó[1][4][6]
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ibn al-Hajszam témájú médiaállományokat.

Ibn al-Hajszam, latinosan Alhazen, teljes nevén Abu Ali Muhammad ibn al-Haszan ibn al-Hajszam al-Baszri (Baszra, 965. július 1. – Kairó, 1040. március 6.) középkori arab fizikus és matematikus.

Élete

Az iraki Baszra városában született, és az egyiptomi kalifa meghívására Kairóba ment, hogy a Nílusnak a terméshez szükséges évenként megújuló áradásait folyamszabályozási munkálatokkal biztosítsa. Amikor ez nem sikerült, őrültséget színlelt, hogy a kalifa haragját elkerülje. A kalifa halála után elkobzott vagyonát visszakapta, és haláláig Egyiptomban élt. Kairóban hunyt el 1040-ben.

Művei

Fő műve 1572-ben jelent meg latin nyelvű fordításban Opticae Thesaurus Alhazeni Arabis, libri VII címmel. Alhazen az optikai fejlődésben Klaudiosz Ptolemaiosz és Roger Bacon között foglal helyet: világosan kimondja, hogy a fénysugár nem a szemből, hanem a tárgyakból indul ki és a szem csak felfogó eszközül szolgál. A tükrözés törvényeit tökéletesen ismeri és azokat alkalmazza is sík-, gömb- és egyéb alakú tükrökre. Ismeretes az Alhazen-féle optikai probléma, amely szerint a tükörnek azt a pontját keressük, ahol a visszaverődés történik, ha a fénylő pont és a szem helye ismeretes. A fénytörés törvényét még nem ismerte, de már szól a gömbsüveg nagyító képességéről. Alhazen műve tehát kizárólag a geometriai optikára vonatkozik.

Források


Kapcsolódó szócikkek

  1. ↑ a b c various authors: Enciclopedia Treccani (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 1933 (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  2. ↑ a b various authors: Treccani Philosophy (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 2009 (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  3. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  4. ↑ a b c Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  5. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  6. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  7. ↑ Trove. (Hozzáférés: 2021. április 19.)