IV. Hugó ciprusi király

Üdvözöljük a IV. Hugó ciprusi király-ről szóló cikkben, amely téma ma rendkívül fontos. A IV. Hugó ciprusi király egy releváns téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni, hogy megértsük következményeit és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben különböző perspektívákat és megközelítéseket fogunk megvizsgálni a IV. Hugó ciprusi király körül, elemezve annak relevanciáját a különböző kontextusokban és a társadalom különböző területein. A személyes életre gyakorolt ​​hatásától a szakmai téren gyakorolt ​​hatásáig a IV. Hugó ciprusi király olyan téma, amely továbbra is vitákat és vitákat generál, ezért ebben a cikkben ennek tanulmányozásába fogunk elmélyülni, hogy bővítsük ismereteinket és megértését.

IV. Hugó
Ciprusi Királyság királya
Uralkodási ideje
1324. március 1. – 1358. november 24.
KoronázásaNicosia
1324. április 15. vagy 25.
ElődjeII. Henrik ciprusi király
UtódjaI. Péter ciprusi király
Jeruzsálemi Királyság királya
KoronázásaFamagusta
1324. május 13.
Életrajzi adatok
UralkodóházLusignan-ház
Született1294.
Nicosia[1]
Elhunyt1359. október 10.
Nicosia[2][1]
ÉdesapjaGuy of Lusignan
ÉdesanyjaEschive d'Ibelin
Testvére(i)Rupen of Montfort
Házastársa1. Ibelin Mária
Házastársa2. Ibelin Aliz ciprusi királyné
Gyermekei1. feleségétől
1. Guido
2. feleségétől
2. Échive
3. Péter
4. János
5. Jakab
6. Tamás
7. Perrot
8. Margit
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Hugó témájú médiaállományokat.

IV. (Lusignan) Hugó (1294 – 1359. október 10.), Ciprus királya, címzetes jeruzsálemi király volt 1324 és 1358 között.

Élete

Jeruzsálemi Guidó és Ibelin Éschive fia, III. Hugó ciprusi király unokája volt. Nagybátyja, II. Henrik halála után foglalta el a trónt. Hugó megelégedett Ciprus kormányzásával és igyekezett gátolni, fia (a későbbi I. Péter) azon törekvéseit, hogy a nyugat-európai hatalmak bevonásával szövetséget hozzon létre a Jeruzsálemi Királyság visszahódítására.

Uralkodása idején Famagusta kikötője komolyan felértékelődött, mivel a térség többi kikötője, muzulmán kézbe került (így például Akko kikötőváros, amit az arabok foglaltak el).[3] Hugó kereskedelmi szövetséget kötött a velenceiekkel, ami konfliktushoz vezetett a genovaiakkal, akik szintén komoly kereskedelmi érdekekkel rendelkeztek a szigeten és azt követelték, hogy a király fizesse meg nekik nagybátyja, II. Henrik tartozásait. Hugónak sikerült velük is megegyezni 1329-ben.

1344-ben szövetségre lépett a velenceiekkel és a templomosokkal és e szövetség keretében sikerrel elfoglalta Szmirna városát. A következő évben a szövetség mind tengeren, mind a szárazföldön legyőzte a törököket Imbros szigeténél, ám a győztes csatát nem tudták hosszabb távon kihasználni.

Családja

Hugó kétszer nősült meg. 1307-ben Ibelin Máriát vette feleségül, majd Mária halála után, 1318-ban annak unokatestvérét, Ibelin Alizt.

Hugónak nyolc gyermeke volt. Első házasságából egy fia született:

  • Guidó (1316 – 1343).

Második házasságából négy gyermek született:

  • Échive (1323 – 1363),
  • Péter (1328 – 1369), aki 1359 és 1369 között Ciprus királya volt,
  • János (1329 – 1375),
  • Jakab (1334 – 1398), aki 1382 és 1398 között Ciprus királya volt.

További három gyermekének anyja ismeretlen:

  • Tamás (? – 1340)
  • Perrot (? – 1353)
  • Margit.

Hugó 1358-ban átadta a hatalmat fiának, majd a következő évben meghalt.

Jegyzetek

  1. ↑ a b WikiTree (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  2. ↑ Charles Cawley: Medieval Lands (angol nyelven). Charles Cawley, "Medieval Lands", 2006-2020 . (Hozzáférés: 2018. augusztus 9.)
  3. ↑ Spyridakis 1977. 127-128. old.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hugh IV of Cyprus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hugues IV de Chypre című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • ↑ Spyridakis 1977.: Spyridakis, Constantinos. A brief history of Cyprus, Revised edition. (angol nyelven), Nicosia: Zavallis Press Ltd.  

További információk

Kapcsolódó szócikkek


Előző uralkodó:
II. Henrik 		Következő uralkodó:
I. Péter