A mai világban a Lusignan N. ciprusi királyi hercegnő számos területen megkerülhetetlen jelentőségűvé vált. Hatása a személyestől a szakmaiig, a kulturális, társadalmi és politikai szférán keresztül terjed. A Lusignan N. ciprusi királyi hercegnő iránti érdeklődés az elmúlt években megnőtt, és vita- és elmélkedés témává vált különböző fórumokon és médiában. Mind a szakértők, mind az átlagpolgárok egyre inkább érdeklődnek a Lusignan N. ciprusi királyi hercegnő által a kortárs társadalomban felmerülő következmények és kihívások megértése és elemzése iránt. Ebben az értelemben ennek a cikknek az a célja, hogy egy panorámaszerű és frissített víziót kínáljon a Lusignan N. ciprusi királyi hercegnő-ről, foglalkozva annak számos aspektusával, és kritikai és reflektív megközelítést javasoljon ennek a ma mindenütt jelenlévő jelenségnek.
Lusignan N. | |
Ciprusi N. | |
Ciprusi Királyság trónörököse | |
Ɲӽª τῆς Κύπρου/N. de Chypre/de Lusignan | |
Uralkodási ideje | |
1379. – 1382. április/október 13. előtt | |
Elődje | Lusignan Margit |
Utódja | Lusignan Margit |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Lusignan-ház (Lusignan-Poitiers-ház) |
Született | 1379 Ciprus |
Elhunyt | 1382. április/október 13. előtt (3 évesen) Ciprus |
Édesapja | II. (Kövér) Péter ciprusi király (1357–1382) |
Édesanyja | Visconti Valentina milánói úrnő (1360/62–1393) |
Lusignan N. (1379 – 1382 április/október 13. előtt), franciául: N. de Chypre/de Lusignan, görögül: Ɲӽª τῆς Κύπρου. Ciprusi, örmény és jeruzsálemi királyi hercegnő, ciprusi trónörökös. A Lusignan-ház tagja.
A francia származású és római katolikus vallású Lusignan-ház tagja volt. Apja II. (Kövér) Péter ciprusi király, apai nagyapja I. Péter ciprusi király, apai nagyanyja Aragóniai Eleonóra aragón királyi hercegnő, Ribagorça és Prades grófnője, aki II. Jakab aragóniai király és Anjou Blanka aragóniai királyné unokájaként volt II. Károly nápolyi király és Árpád-házi Mária nápolyi királyné (V. István magyar király lánya) dédunokája. Édesanyja Visconti Valentina, aki Bernabò Viscontinak, Milánó urának volt a leánya.
Kövér Péter 1376. április 2-án Milánóban képviselők útján házasságot kötött Visconti Valentina milánói úrnővel. A tényleges esküvőre 1378 szeptemberében került sor Nicosiában, a Szent Bölcsesség Székesegyházban. Házasságukból egyetlen, ismeretlen nevű leánygyermek született 1379-ben.
Péter húga, Margit hercegnő, aki eddig a Ciprusi Királyság (prezumptív/feltételezett) trónörököse volt,[1] ekkor visszaszorult a második helyre. A kis hercegnő azonban még csecsemőkorában, az apja halála, 1382. október 13-a előtt elhunyt.[2] A lányuk halála után II. Péter felesége, Visconti Valentina szeretett volna királynő lenni.[3] II. Péter halála (1382) után viszont ez nem sikerült az özvegyének, Valentina királynénak, ahogy sem II. Péter húga, Margit hercegnő, sem húgának későbbi férje, ifjabb Jakab, aki Lusignan János régensnek a fia volt, nem lett Ciprus új uralkodója. A ciprusi trónt végül a Lusignan-ház ekkor rangidős tagja, II. Péternek, Margitnak és ifjabb Jakabnak az egyetlen, még élő, de genovai fogságban sínylődő nagybátyja, idősebb Jakab foglalta el annak ellenére is, hogy ő IV. Hugó ciprusi király negyedszülött fia volt, míg ifjabb Jakab a harmadszülött fiúnak, Jánosnak volt a fia, Margit pedig IV. Hugó másodszülött fiának a leánya.
|
Előző Lusignan Margit |
Ciprus trónörököse ![]() 1379 – 1382 előtt |
Következő Lusignan Margit |