II. Sten Sture

A mai világban a II. Sten Sture fontos és érdekes témává vált a különböző területekről és profilokból származó emberek számára. Legyenek szó kutatókról, szakemberekről, diákokról vagy egyszerűen kíváncsi egyénekről, a II. Sten Sture felkeltette a figyelmet és vitákat váltott ki különböző terekben. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a globális kihatásokig a II. Sten Sture olyan témának bizonyult, amely megérdemli a mélyreható feltárást és elemzést. Ebben a cikkben elmélyülünk a II. Sten Sture különböző dimenzióiban, hogy megértsük jelentőségét és a valóságunkra gyakorolt ​​hatását.

II. Sten Sture
Svédország birodalmi kormányzója
Uralkodási ideje
1512 – 1520
ElődjeErik Trolle
UtódjaII. Zsarnok Keresztély
Született1493[1]
Elhunyt1520. február 3. (26-27 évesen)[2][3]
Mälaren-tó
NyughelyeKatarina kyrkogård
ÉdesapjaSvante Nilsson
ÉdesanyjaIliana Erengislesdotter av Geddeholm, heiress of Ulvåsa manor
HázastársaChristina Gyllenstierna
Gyermekei
  • Svante Stensson Sture
  • Nils Stensson Sture
  • Gustaf Sture
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Sten Sture témájú médiaállományokat.
Ifjabb Sten Sture halála a Mälaren-tó jegén.
Carl Gustaf Hellqvist festménye (1880)

Ifjabb Sten Sture (?, 1493 – Mälaren-tó, 1520. február 3.) svéd államférfi, Svédország kormányzója a kalmari unió idején 1512-től haláláig.

Élete

Ifjabb Sten Sture 1493-ban született, apja Svante Nilsson, Svédország kormányzója, a Sture család leszármazottja; anyja Iliana Gisladotter Gädda volt.

Apja halálakor Sten még csak tizennyolc éves volt. A Titkos Tanács Svante Nilsson helyett Erik Trolle főtanácsost választotta kormányzónak, aki támogatta a Dániával való uniót. Az ifjabb Sten azonban, az apja által ráhagyott csapatokat felhasználva, erőszakkal megdöntötte az uralmát. Sten ígéretet tett, hogy folytatja a tárgyalásokat Dániával, a tanács pedig elismerte őt kormányzóként Trolle helyett.

Sten valódi célja az volt, hogy megőrizze Svédország függetlenségét. Felvette a Sture családnevet, melyet dédnagyanyja is viselt, emlékezve Öreg Sten Sture-ra, aki apja harmad-unokatestvére volt.

Ifjabb Sten tudta, hogy a háború Dániával előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, ezért 1513-ban békét kötött Oroszországgal.

Kormányzóként konfliktusba keveredett Gustav Trolle érsekkel, Eric Trolle fiával. Az érsek nagyobb autonómiát követelt az egyház számára. Sten megfosztatta címétől és bebörtönöztette az érseket.

A dán király, II. Keresztély végül megindította a háborút Svédország ellen. Ifjabb Sten Sture 1520. január 19.-én a bogesundi csatában súlyosan megsebesült, és menekülés közben a Mälaren-tó jegén meghalt.

II. Keresztélyt svéd királlyá koronázták, Gustav érsek pedig bosszút állhatott Sten Sture hívein és azokon, akik támogatták a lemondatását. Az érsek listát állított össze az ellenségeiről, és eretnekséggel vádolta őket. A király a vádlottakat a stockholmi vérfürdőben kivégeztette, még Sten Sture holttestét is kihantolták, és máglyán elégették.

Jegyzetek

  1. ↑ Sapere enciklopédia (olasz nyelven). De Agostini Editore, 2001
  2. ↑ Sten Svantesson Sture (svéd nyelven). Svenskt biografiskt lexikon
  3. ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2024. november 14.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sten Sture the Younger című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.