II. Mojmír morva fejedelem
Manapság a II. Mojmír morva fejedelem nagyon fontos kérdéssé vált a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a II. Mojmír morva fejedelem alapvető szerepet töltött be életünkben, és a kommunikációs módunktól kezdve a politikai döntéseinkig mindent befolyásol. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy alaposan elemezzük a II. Mojmír morva fejedelem mindennapi életünk különböző aspektusaira gyakorolt hatását, valamint az általa jelentett kihívásokat és lehetőségeket. Ebben a cikkben a II. Mojmír morva fejedelem relevanciáját fogjuk feltárni a mai világban, és egy teljes áttekintést nyújtunk, amely nemcsak tájékoztatást, hanem elmélkedést és vitát is generál erről a jelentős témáról.
| II. Mojmír | |
 | |
| I. Szvatopluk és három fia: Mojmír, Szvatopluk és Predszlav | |
| Morva fejedelem | |
| Uralkodási ideje | |
| 894 – kb. 906 | |
| Elődje | I. Szvatopluk |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Nagymorva uralkodók |
| Született | 870-es évek Nagymorávia |
| Elhunyt | kb. 906 |
| Édesapja | I. Szvatopluk |
| Testvére(i) |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Mojmír témájú médiaállományokat. | |
II. Mojmír (†906) morva fejedelem 894-től haláláig. A Morva Fejedelemség utolsó uralkodója.[1]
Élete
Mojmír I. Szvatopluk morva fejedelem legidősebb fia volt. Apjuk 894-ben halt meg. Bíborbanszületett Konstantin leír egy legendát, miszerint a halálos ágyán fekvő Szvatopluk magához hívatta három fiát (történelmileg csak öccse, II. Szvatopluk igazolható, a talán Predszlav nevű öccsükről nincsenek megbízható források) és megkérte, hogy törjenek el három, egymáshoz kötözött pálcát. Nem sikerült, de ezután a külön szedett pálcákat könnyen eltörték; az öreg fejedelem ezzel intette őket, hogy tartsanak össze.
A Morva Fejedelemséget a legidősebb fiú, II. Mojmír örökölte, aki a vazallus Nyitrai Fejedelemséget öccsének, II. Szvatopluknak adta. A két fivér kapcsolata már 895-ben megromlott. Szvatopluk Arnulf keleti frank király támogatását kereste (egy megbízhatatlan hagyomány szerint anyja, Gizela Arnulf nővére volt), míg Mojmír frankellenes politikát folytatott.[2] Szvatopluk 897-ben meglátogatta Arnulfot és szövetséget kötött vele, majd a következő évben fellázadt bátyja ellen. 898/899 telén a frankok betörtek Morvaországba. Mojmír legyőzte őket és foglyul ejtette öccsét, de a frankoknak sikerült kiszabadítaniuk és magukkal vitték Bajorországba.[3]
A belső konfliktus által meggyengített Morva Fejedelemség[4] sorra veszítette el periferiális területeit. 894-ben a keleti frankok meghódították a dél-dunántúli Balatoni Fejedelemséget, egy évvel később a vazallus cseh fejedelem Arnulf királynak esküdött hűséget, 897-ben pedig elszakadtak a luzsicei szlávok. 896-tól a nomád magyarok betelepültek a Kárpát-medencébe és elfoglalták annak északkeleti, addig morvák által ellenőrzött régióit. Arnulf 899-es halálát követően megszállták a Dunántúlt is.
A veszélyek ellenére Morvaországban Mojmír konszolidálta uralmát. 898-ben kérést intézett a pápához, hogy közvetlenül szentelje fel a morva papokat, hogy egyháza ne függjön a bajoroktól. Emiatt támogatták aztán a bajorok Szvatopluk lázadását, amit Mojmírnak sikerült levernie.
IX. János pápa 899-ben elküldte legátusát, aki felszentelte a morva érseket és három püspököt. Róluk csak annyit tudunk, hogy az érsek támogatta az ószláv nyelvű liturgiát és az egyik püspöknek Nyitrán volt a székhelye.
A Dunántúlt elfoglaló magyarok 900 után rendszeresen támadták a morvákat és a bajorokat. A bajorok 901-ben békét kötöttek Mojmírral és Szvatopluk is visszatérhetett Nyitrára.
II. Mojmír és II. Szvatopluk ezután eltűnik az írott forrásokból, valamikor 901 és 906 között eshettek el a magyarokkal vívott harcokban, mert a 907-ben lezajlott nagy pozsonyi csatában (ahol a bajorok minden szövetségesüket összegyűjtötték a magyarok kiűzésére) már nem említik őket. A Morva Fejedelemség ezután megszűnt, területét a csehek és a magyarok szállták meg.
Jegyzetek
- ↑ Rechcigl, Miloslav. Essays on the arts and sciences (angol nyelven). Walter de Gruyter GmbH & Co KG (2019. február 1.). ISBN 978-3-11-156257-5
- ↑ MĚŘÍNSKÝ, Zdeněk. České země od příchodu Slovanů po Velkou Moravu II. 1. vyd. Praha: Libri, 2006. 967 s. ISBN 80-7277-105-1. S. 22.
- ↑ Dejiny Slovenska. Příprava vydání Samuel Cambel. Svazek I. Do roku 1526. Bratislava: Veda, 1986. 534 s. S. 120. Dále jen Cambel (1986).
- ↑ Műllerová, Mária (2020). „New Synthesis of Early Medieval Iron Hoards from Slovakia”. Archaeologia Austriaca 104, 283–301. o. DOI:10.1553/archaeologia104s283. ISSN 0003-8008. JSTOR 27045114.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Mojmir II of Moravia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben a Svatopluk II. című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
