I. Albert szász herceg

A mai világban a I. Albert szász herceg olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár szakmai relevanciája, akár történelmi jelentősége miatt, a I. Albert szász herceg olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Hatása világszerte kiterjed, különböző kultúrákra és kontextusokra eltérő módon hat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a I. Albert szász herceg különböző aspektusait, elemezve annak fontosságát és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását.

I. Albert
RagadványneveMedve Albert
Brandenburg őrgrófja
Uralkodási ideje
1134 – 1170
Elődjenem volt
UtódjaI. Ottó
Szászország hercege
Uralkodási ideje
1139 – 1142
ElődjeII. Henrik
UtódjaIII. Henrik
Lausitz tartománygrófja
Uralkodási ideje
1124 – 1131
ElődjeWiprecht
UtódjaIII. Henrik
Életrajzi adatok
UralkodóházAskani-ház
Született1100[1][2][3][4]
Ballenstedt
Elhunyt1170. november 18. (69-70 évesen)[1][5][6]
Stendal[7]
NyughelyeBallenstedt
ÉdesapjaOtto
ÉdesanyjaEilika
HázastársaSophie of Winzenburg
Gyermekei
  • I. Ottó brandenburgi őrgróf
  • Siegfried, Prince-Archbishop of Bremen
  • III. Berhard szász herceg
  • Hedwig of Brandenburg
  • Herman I, Count of Weimar-Orlamünde
  • Gertrude of Brandenburg
  • Heinrich von Brandenburg
  • Adalbert III von Ballenstedt
  • Dietrich von Brandenburg
  • Adelheid von Brandenburg
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Albert témájú médiaállományokat.
Albrecht pecsétje
Ez a szócikk a szász hercegről szól. Hasonló címmel lásd még: I. Albert (egyértelműsítő lap).

I. Albert szász herceg, ismertebb nevén Medve Albert (Ballenstedt, 1100 – Stendal, 1170. november 18.) brandenburgi őrgróf, az Askani-ház megalapítója.

Élete

Apja ballenstedti Gazdag Ottó gróf volt, anyja Eilika, Zsófia és Magnus szász herceg leánya volt. Apjától 1123-ban örökölte meg a címet. 1132-ben részt vett III. Lothár német-római császár itáliai hadjáratában, amiért a császár Elba bal partján elterülő, megürült őrgrófsággal jutalmazta meg. Nagy buzgalommal fogott az ország germanizálásához és a vendek keresztény hitre térítéséhez. 1138-ban csatlakozott az újonnan megválasztott III. Konrádhoz, ő pedig nekiadta a szász hercegséget. Amikor a Welf-párt kerekedett fölül, Albert kénytelen volt lemondani a szász hercegségről. Később azonban ismét kedvezett neki a szerencse: 1150-ben megörökölte Brandenburgot, aminek ő lett az első őrgrófja. A kereszténységet és németséget itt is nagy buzgalommal terjesztette: behozta a premontrei rendet, helyreállította a havelbergi és brandenburgi püspökségeket, városokat alapított, flamandokkal népesítette országát és háttérbe szorította a szlávokat.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Nagy Katalán Enciklopédia . Grup Enciclopèdia
  3. ↑ Sapere enciklopédia (olasz nyelven). De Agostini Editore, 2001
  4. ↑ Bibliografie dějin Českých zemí. Bibliography of the History of the Czech Lands
  5. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Brockhaus (német nyelven). Brockhaus
  7. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Források


Kapcsolódó szócikkek

Előző uralkodó:
Wiprecht 		Következő uralkodó:
III. Henrik
Előző uralkodó:
nem volt 		Következő uralkodó:
I. Ottó
Előző uralkodó:
II. Henrik 		Következő uralkodó:
III. Henrik