A mai cikkben a Henri Victor Regnault-ről fogunk beszélni. Ez a téma rendkívül fontos a mai társadalomban, mivel jelentős hatással van mindennapi életünk különböző területeire. Az évek során a Henri Victor Regnault viták, kutatások és viták tárgya volt, bizonyítva relevanciáját különböző területeken. Ezért elengedhetetlen, hogy alaposan megértsük, mi az a Henri Victor Regnault, és hogyan befolyásolja mindennapi életünket. Ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy részletesen elemezzük a Henri Victor Regnault különböző oldalait, történetét, társadalomra gyakorolt hatását, valamint a probléma megoldására vonatkozó lehetséges megoldásokat vagy javaslatokat.
Henri Victor Regnault | |
![]() | |
Született | 1810. július 21.[1][2][3][4][5] Aachen[6][7][8] |
Elhunyt | 1878. január 19. (67 évesen)[1][3][4][5][9] Párizs[6][7][8] |
Állampolgársága | francia[10] |
Gyermekei | Henri Regnault |
Foglalkozása | |
Tisztsége |
|
Iskolái | |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Montparnasse-i temető |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Henri Victor Regnault témájú médiaállományokat. | |
Henri Victor Regnault (Aachen, 1810. július 21. – Párizs, 1878. január 19.) francia fizikus és kémikus, az MTA kültagja, Henri Regnault festő édesapja. Egyike azon 72 tudósnak, akiknek neve szerepel az Eiffel-torony oldalán.
Felsőbb tanulmányait 1830–32-ben a párizsi École polytechnique-en végezte. Ezután bányaszolgálatba lépett, és 1847-ben bányamérnök lett. 1840-től kémiát adott elő a párizsi politechnikumban, 1841-től pedig fizikát a Collège de France-ban. 1854-ben a sèvres-i királyi porcelángyár igazgatójává nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1861-ben választotta külső tagjává. Főleg a szerves kémiában és a fizikában szerzett érdemeket. Életrajzát Dumas írta meg (Párizs, 1881).