Ez a cikk a Harrer Pál-et különböző nézőpontokból elemzi, hogy megértse fontosságát és relevanciáját ma. A társadalomra gyakorolt hatásától a kultúrára gyakorolt hatásáig a Harrer Pál minden korosztály és szektor számára rendkívül érdekes téma lett. Ezen a vonalon fogjuk feltárni eredetét, időbeli alakulását, valamint a körülötte forgó különféle véleményeket és elméleteket. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a különböző területekre gyakorolt hatásait és következményeit, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk a Harrer Pál-ről.
Harrer Pál | |
Harrer Pál szobra Óbudán (részlet) | |
Született | 1829. október 18. Buda |
Elhunyt | 1914. július 26. (84 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Harrer Ferenc |
Foglalkozása | helyi politikus |
Tisztsége | magyarországi polgármester (1872–1873, Óbuda) |
Sírhelye | Farkasréti temető (8/1-1-45/46) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Harrer Pál témájú médiaállományokat. | |
Harrer Pál (Óbuda, 1829. október 18.[3] – Budapest, 1914. július 27.)[4] Buda, Pest és Óbuda egyesítése előtti évben Óbuda első és egyben utolsó polgármestere volt.
Harrer Pál és Prósz Katalin fiaként született. Az esztergomi gimnázium elvégzése után 1848-ban lépett városi szolgálatba. 1850-től Óbuda jegyzője, majd rendezett tanácsú várossá alakulását követően 1872–73-ban polgármestere, végül 1886-ban történt nyugdíjba vonulásáig a Budapesthez csatolt Óbudából alakult III. kerület elöljáróságának vezetője (elöljáró) volt. Lelkes támogatója és előmozdítója volt a három testvérváros egyesítésének, Budapest létrehozásának. Szolgálati évei idején vált Óbuda földművelő-szőlőtermelő mezővárosból iparosodó kerületté. Felesége Mussard Anna volt.