Harkányi Frigyes

A mai világban a Harkányi Frigyes a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. A globális gazdaságra gyakorolt ​​hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatásáig a Harkányi Frigyes különféle területeken váltott ki vitákat és vitákat. A jelenség mélyebb megértéséhez elengedhetetlen annak különböző dimenzióinak és kihatásainak elemzése. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Harkányi Frigyes számos aspektusát és annak mai relevanciáját, valamint az általa felvetett jövőbeli perspektívákat.

báró taktaharkányi Harkányi Frigyes
Született1826. április 6.
Szeged
Elhunyt1919. szeptember 30. (93 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársabáró aszódi Podmaniczky Zsuzsanna (1838–1923)
Foglalkozásaországgyűlési képviselő, miniszteri tanácsos, földbirtokos
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1870. február 17. – 1872. április 15.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1873. május 12. – 1875. május 24.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1875. augusztus 30. – 1895. november 13.)
A Wikimédia Commons tartalmaz báró taktaharkányi Harkányi Frigyes témájú médiaállományokat.

Báró taktaharkányi Harkányi Frigyes (Szeged, 1826. április 6.–Budapest, 1919. szeptember 30.), miniszteri tanácsos, az 1848–49-es forradalom és szabadságharcos nemzetőr, országgyűlési képviselő, a vaskoronarend, a francia becsületrend és az olasz korona-rend lovagja, földbirtokos.

Élete

A zsidó származású magyarországi főnemesi taktaharkányi báró Harkányi családnak a sarja. Apja, Koppely Fülöp (1801–1873),[1] pesti nagykereskedő, földbirtokos, a Magyar Központi Vasúttársaság igazgatója, anyja, a szintén izraelita nemesi családból való kapriorai Wodianer Karolina (1806–1856) asszony.[2] Apja, koppely Fülöp 1867. február 15-én nemesi címeres levelet kapott I. Ferenc Józseftől, és ezzel együtt nevét Harkányira változtatta. Az adományozásban Koppely Fülöp a "taktaharkányi" nemesi előnevet is megszerezte.[3] Az anyai nagyszülei kapriorai Wodianer Sámuel (1784–1850), pesti nagykereskedő,[4] és Bobelle Zsófia Zsuzsanna voltak. Wodianer Sámuel 1844. július 4-én nemesség és címer adományozásban részesült V. Ferdinánd magyar királytól.[5] Harkányi Frigyes bárónak az anyai nagybátyja idősebb báró kapriorai Wodianer Albert (1818–1898), főrendiházi politikus, nagyiparos, aki 1886. december 1-jén bárói címet szerzett adományban I. Ferenc Józseftől.[6]

Iskoláit és az egyetemet Budapesten végezte. 1847-ben Zárka királyi személynök mellett mint jurátus működött. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőr volt, és a világosi fegyverletétel után külföldre ment. Onnan visszatérve, főkép gazdálkodással foglalkozott, e mellett sok ipari és közgazdasági vállalatban vett részt. A „Budai Takarékpénztár", a „Magyar földhitelintézet" és az „Első magyar biztosító társaság" megalapításában kiválóan tevékeny része volt; e vállalatoknak az igazgatósági tagja is volt. Számos jótékony és kulturális egyletnek és intézetnek alapító, vagy választmányi tagja. Midőn 1867-ben létrejött a kiegyezés és a magyar kormány megalakult, Gorove minisztersége alatt a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban osztálytanácsossá neveztetett ki. 1878-ban miniszteri tanácsos lett. Mint kormánybiztos a párisi világkiállításon kiváló érdemeket szerzett a magyar ipar termékeinek portálásában. Sikeres fáradozása elismeréséül ő Felsége 1879-ben a vaskoronarend II. osztályát adományozta neki, és ugyanakkor a francia becsületrenddel és az olasz korona-renddel is kitüntették. 1870-ben képviselővé választották, és 27 évig megszakítás nélkül tagja volt a képviselőháznak. Mint Pest- és Zemplénmegyék nagybirtokosa, virilis jogon megyei bizottsági tag. A közmunkák tanácsának tagja; az osztrák-magyar államvasút magyar igazgatóságának, a pécs-barcsi vasútnak és az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztárnak elnöke.

A király az örökös főrendi tagságot adományozta neki, és egyben neki és fivérének, Harkányi Károly (1832–1901) földbirtokosnak, 1895. október 24-én bárói rangot adományozott.[7] Az 1910-i országgyűlés megnyitásán a főrendiház korelnöki tisztét töltötte be. Az Erzsébet-emlék országos bizottságának a kormány által kinevezett, a pénzügyi bizottság és az országos közlekedési tanács tagja.[8] Harkányi Frigyes báró az 1895-ös gazdacímtár szerint Abonyban 3596 holddal, valamint 113 cseléddel rendelkezett.[9] A Pestmegyei Abonyi Takarékpénztár R. T. Abony 1870-ben jött létre; báró Harkányi Frigyes és Lisó Gyula alapította.[10]

Házassága és leszármazottjai

Harkányi Frigyes feleségül vette a evangélikus főnemesi báró podmanini és aszódi Podmaniczky családnak a sarját báró aszódi Podmaniczky Zsuzsanna Erzsébet Judit (Pest, 1838. január 24.–Budapest, 1923. szeptember 26.) kisasszonyt,[11] akinek a szülei báró aszódi Podmaniczky János (1780–1883), földbirtokos és hódosi Hódossy Mária (1805–1841) voltak.[12][13] E házasság hamar zátonyra futott. A fiatalasszony hátrahagyta két fiúgyermekét, és visszaköltözött az Üllői úti Podmaniczky-házba. A különválással 14 éves persorozat kezdődött. Podmaniczky Zsuzsanna bárónő a férjétől elvált, és majd 1873. június 9.-én Budapesten gróf bojári Vigyázó Sándorhoz (1825–1921) ment nőül, aki a földvári és martfűi birtokon gazdálkodott. Gróf Vigyázó Sándorné báró Podmaniczky Zsuzsanna gyermekei a második férjétől gróf bojári Vigyázó Ferenc (1874–1928) magyar politikus, a felsőház tagja, jogi író, és gróf bojári Vigyázó Sándor (1875-1894) voltak.[14] Harkányi Frigyes báró és Podmaniczky Zsuzsanna bárónő frigyéből született:

Jegyzetek

  1. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Harkányi Fülöp
  2. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Koppely Fülöpné Wodianer Karolin
  3. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 67. kötet - 942 - 945. oldal
  4. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Wodianer Sámuel
  5. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 67. kötet - 436 - 439. oldal
  6. ↑ Levéltári jelzet K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 68. kötet - 723. oldal
  7. ↑ 1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.
  8. ↑ 1910-1918. évi országgyűlés. Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.
  9. ↑ Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)G. Sin Edit: Egy alföldi település története a forradalomtól a millenniumig – Abony, 1848–1896
  10. ↑ Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
  11. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - báró Harkányi Frigyesné báró Podmaniczky Zsuzsanna (gróf Vigyázó Sándorné)
  12. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - báró Podmaniczky János
  13. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - báró Podmaniczky Jánosné Hódossy Mária
  14. ↑ Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002). Bagi Gábor: Tiszaföldvár története a honfoglalástól 1876-ig
  15. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - báró Harkányi György