A mai világban a Hamary Dániel az ágazatok széles körében nagyon fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. Akár személyes, akár szakmai vagy akadémiai szinten, a Hamary Dániel felkeltette a figyelmet, és több területen is vitát váltott ki. Az idő múlásával a Hamary Dániel fejlődött és alkalmazkodott a társadalom változó igényeihez, bemutatva fontosságát és relevanciáját a különböző kontextusokban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hamary Dániel hatását és befolyását, elemezzük különböző oldalait, és átfogó perspektívát kínálunk erre a széles körben vitatott témára.
Hamary Dániel | |
Született | Hamar Dániel 1826. március 25. Tata |
Elhunyt | 1892. február 21. (65 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem (1847–1853) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hamary Dániel témájú médiaállományokat. | |
Kis-igmándi Hamary Dániel (Tata, 1826. március 25. – Budapest, 1892. február 21.) orvosdoktor, magyar királyi honvéd törzsorvos, 1848/49-es honvéd tüzérhadnagy, író, a márciusi ifjak egyike. Írói álneve: Borongó.
Hamar Dániel kalaposmester és rév-komáromi Patkó Lidia fia (a család ősnemes családból a Székelyföldről Futásfalváról származott). Hamary iskoláit a tatai református elemi iskolában kezdte s hogy a német nyelvet is megtanulja, szülei Óbudára adták, ahol tíz hónapot töltött. A gimnázium öt osztályát a tatai gimnáziumban járta; a VI. osztályt (poézist) magántanulóként végezte. 1843-ban a VII. osztályba (logika) Pápára a református kollégiumba ment, ahol Tarczy, Bocsor, Széki és Zádor voltak tanárai. Az ifjúság főiskolai könyvtárának két évig könyvtárnoka s az önképző-társulatnak egyik jegyzője volt; itt két munkájáért dicséretet nyert és a társulatnak Bajza c. kézirati lapját szerkesztette.
A jogot is elvégezve 1847-ben az orvosi pályára lépett Pesten. Az 1848 márciusi napokban élénk részt vett a fővárosi ifjúság mozgalmaiban s Vasvári Pállal baráti viszonyba lépett.
Jelen volt a 12 pont proklamálásánál s Táncsics Mihálynak budai fogságából való kiszabadításánál. A mozgalmas időkben az iskolák hamarabb véget értek, mire ő szülőföldére ment és az alakulóban volt tatai nemzetőrök közé lépett és a Komárom megyei nemzetőrökkel, atyjával és két testvérével részt vett a schwechati csatában. Ezután a komáromi vártüzérekhez állott, később mint tűzmester Krivácsi alezredes parancsnoksága alatt írta annak napi parancsait. Jelen volt az 1849. július 2-ai és 11-ei csatákban és a várfeladás előtti napokban tüzérhadnagyi rangot nyert. A szabadságharc után (míg 1847-ben 90-en kezdték) 30-an folytatták novemberben Pesten az orvosi pályát; ezek közt Hamary is. Sok zaklatásnak volt kitéve, sőt többheti fogságot is szenvedett.
1853-ban végezte az orvosi kurzust, és a szegénygyermek-kórházban dr. Bókai János mellett másodasszistens lett. 1854-ben orvossebész-doktorrá avatták, s Tatán mint gyakorlóorvos működött. 1858-ban a tó partján fürdőt építtetett; a tatai református egyház megválasztotta elöljárójának; később az elöljáróság jegyzője lett és a református iskolában könyvtárt alapított. 1859-ben Kazinczy-ünnepet rendezett, 1861-ben Tata-Tóváros tanácsosa lett, mely tisztéről az év végén leköszönt.
Az 1863-ban keletkezett Neszmélyvidéki borász-társulat megválasztotta tagjává s pénztárnokává. A magyar orvosok és természetvizsgálóknak 1863-ban Pesten tartott nagygyűlésén előadást tartott és az orvosi segítő-egyesület tervét elkészítette; a Kisfaludy Társaság alapítói közé lépett. Az 1864-ben alakult magyar orvosi könyvkiadótársulat alapító tagja lett (200 forinttal). A budapesti királyi orvosegylet levelező tagjává választotta. Tatában kaszinó létrejöttét eszközölte (ennek 1870-ben elnöke lett).
1867-ben Komárommegye tiszteleti főorvossá választotta; a tatai honvédegyletet megalakította s ennek főjegyzője lett. 1869-ben honvéd ezred-orvossá nevezték ki a tatai magyar királyi 64. zászlóaljhoz. 1870-ben a tatai református elöljáróság a református iskolaszék elnökévé választotta. 1871. július 13-án honvéd dandárorvossá léptették elő Sopronba, ahol Ballagi Károly tanfelügyelő barátjával a magyar nyelv ügyét mozdította elő. A magyar orvosok és természetvizsgálók XVI. nagygyűlésére 1872-re titkárul választották, az 1874-es Győrött tartott nagygyűlésen pedig 20 aranyat tűzött ki jutalmul az 1848 és 1874 között magyar nyelven megjelent orvosi munkák könyvészeti kimutatására.
Ez évben Budapestre helyezték át az I. honvéd dandárparancsnoksághoz, a budapesti orvosi kör pedig igazgató tanácsa tagjává választotta. 1874. december 2-án Hamar vezetéknevét, ő felsége engedélyével, nemességének épségben tartása mellett, Hamaryra változtatta. 1876. október 30-án Székesfehérvárra helyezték át az V. honvéd-kerületi parancsnoksághoz, ahol a törzsorvosi teendőkkel bízták meg.
1882-ben mint az I. honvédkerület törzsorvosa s egészségügyi előadó, Budapestre helyezték át. 1885-ben közreműködésével megalakult a budai református egyház. 1889 körül nyugalomba vonult. Meghalt 1892. február 21-én Budapesten. A fentebb felsoroltakon kívül még több tudományos és emberbaráti társulatnak alapító s igazgató választmányi tagja volt.
Ő írta az első magyar nyelvű szívgyógyászati könyvet.
Síremléke Tatán, az Almási úti temetőben található, nevét ugyancsak szülővárosában utca és emléktábla is őrzi. Szülőháza a Tópart utca 6. szám alatt áll.
Futásfalvi Jenő, Piros Pista, Hajnal csillag, Szerelmes zivatar, Egy választó, Vad Moraj, A körpáholy belső titkos tanácsosa, H....i D., -hd-, H.... Mari, Z....n., Marietta, Fánni, A régi jó, Melinda, Zordon, Z., -25-, Rendetlen levelező, Főszegi, Don Gunárosz, Intrepid, Rohamol, Belizár, Fiumei, Izmén, Egy tatai műkedvelő, r. t., Ő az., Állj! ki vagy?, H....y, h+d., F. H., Bukaresti, Neszmélyi, Forgó szél, yl., Bohó, B-o, y. l., B., Bibi és Ébren Álmodó a nevezett lapokban.