Gyenge Lajos (barlangkutató)

Ebben a cikkben a Gyenge Lajos (barlangkutató) témával foglalkozunk, amely napjainkban nagyon fontos téma. A Gyenge Lajos (barlangkutató) olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, legyen szó tudományos, szakmai vagy társadalmi térről. Az évek során a Gyenge Lajos (barlangkutató) felkeltette a szakértők és általában a társadalom figyelmét a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatása és következményei miatt. Ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy elemezzük és mélyedjünk el a Gyenge Lajos (barlangkutató)-hez kapcsolódó különböző szempontokba, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a témáról. Átfogó és részletes megközelítéssel olyan átfogó perspektívát kívánunk kínálni, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy különböző nézőpontokból megértse és reflektáljon a Gyenge Lajos (barlangkutató)-re.

Ez a szócikk a barlangkutatóról szól. Hasonló címmel lásd még: Gyenge Lajos (egyértelműsítő lap).
Gyenge Lajos
Született1914.
nem ismert
Elhunyt1981. (67 évesen)
Miskolc
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
Foglalkozásabarlangkutató
KitüntetéseiVass Imre-érem

Gyenge Lajos (1914. – Miskolc, 1981.) barlangkutató.

Élete

Telefonműszerész volt. Fiatal korától kutatta a Bükk-vidék központi részének a barlangjait. 1952-től szervezett keretek között, mert amikor megalakult Miskolcon a Magyar Hidrológiai Társaság Miskolci Csoport Zsombolykutató Munkabizottsága, annak az alapító tagja lett. 1952–1953-ban részt vett a Nehézipari Műszaki Egyetemen a Magyar Hidrológiai Társaság által szervezett, másfél éves, karszthidrológus tanfolyamon, ahol sikeres vizsgát tett. Részt vett a mára már egy rendszert alkotó Bolhási-víznyelőbarlang és a Jávor-kúti-víznyelőbarlang feltárásán és maga is számos barlangbontási munkát vezetett. 1962-ben megszervezte a miskolci Herman Ottó Barlangkutató Csoportot, amely az István-lápán általa feltételezett, nagy barlangrendszer feltárásán dolgozott. Sokak ellenvetése ellenére a kitartását 1964-ben siker koronázta, és feltárta a csoporttal az István-lápai-barlangot, amely 254 méter mélységével hazánk sokáig legmélyebb barlangja volt és a leghosszabbak között is előkelő helyet foglal el.

Az alapító tagja, majd hosszú időn át a választmányi tagja volt az 1958 végén újraalakult Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnak. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Észak-magyarországi Csoportjának az 1959. évi megalakulásától kezdve az egyik kutató részlegét vezette. 1972-ben Vass Imre-éremmel tüntették ki.

Források