György István (filmrendező, 1899–1958)
Manapság a György István (filmrendező, 1899–1958) olyan téma, amely továbbra is érdeklődést vált ki a társadalomban. Akár mai relevanciája, akár a történelemre gyakorolt hatása miatt, a György István (filmrendező, 1899–1958) referenciaponttá vált a mindennapi élet különböző aspektusainak megértéséhez. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a György István (filmrendező, 1899–1958) különböző dimenzióit, az eredetétől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig. Mély és részletes elemzéssel megtudjuk, hogyan alakította a György István (filmrendező, 1899–1958) a körülöttünk lévő világgal való kapcsolatunkat, és mi a szerepe a jövőnk alakításában.
| György István | |
| Született | 1899. november 29. Budapest |
| Elhunyt | 1958. április 14. (58 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[1] |
György István (Budapest, 1899. november 29. – Budapest, 1958. április 14.)[2][3] magyar filmrendező, forgatókönyvíró, festőművész.
Életpályája
György Mária fia. Egyetemi tanulmányait a Képzőművészeti Főiskola festő szakán végezte el. Az első világháború után rendezőasszisztens lett. 1927-ben készült első önálló filmje. A második világháborút követően nem dolgozhatott tovább a filmszakmában.
Felesége 1925-től Grosch Irén, majd annak halála után Kilényi Gizella Janka volt, akit 1934. október 28-án Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül.[4]
Sírja a Farkasréti temetőben található.
Filmjei
Rendezőként
- A két bimbó (1922)
- A gazember (1922)
- Hazudik a muzsikaszó (1922)
- Juszt is megnősülök (1927) (forgatókönyvíró is)
- Aggyisten Biri (1927) (forgatókönyvíró is)
- Tavasz a viharban (1929) (forgatókönyvíró is)
- Száll a nóta (1929) (forgatókönyvíró is)
- A bor (1933) (vágó is)
- Az iglói diákok (1934)
- A nagymama (1936) (forgatókönyvíró is, Farkas Imrével)
- Zivatar Kemenespusztán (1936) (forgatókönyvíró is)
- A királyné huszárja (1936)
- Az örök titok (1938)
- Fehérvári huszárok (1939) (vágó is)
- Sárga rózsa (1940)
- Göre Gábor visszatér (1940) (forgatókönyvíró is)
- Beáta és az ördög (1940) (forgatókönyvíró is)
- Enyém vagy (1942) (vágó és forgatókönyvíró is)
Vágóként
- Csókolj meg, édes! (1932)
- Piri mindent tud (1932)
- A bor (1933)
- Márciusi mese (1934)
- Családi pótlék (1937)
- Fehérvári huszárok (1938)
- Álomsárkány (1939)
- Nem loptam én életemben (1939)
- Az éjszaka lánya (1943)
Tanácsadóként
- Isten tenyerén (1939)
Producerként
- Sárga csikó (1936)
Jegyzetek
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 531/1958. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 27.)
- ↑ Gyászjelentése (1958). (Hozzáférés: 2020. június 27.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1921/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 27.)
További információk
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Életrajza a Hangosfilm oldalán
