Márciusi mese

Napjainkban a Márciusi mese olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Megjelenése óta felkeltette a szakemberek, az akadémikusok és a nagyközönség érdeklődését a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatása miatt. Hatása világszerte elterjedt, vitákat, elmélkedéseket és cselekvéseket generálva, amelyek célja, hogy megértsék hatókörét és következményeit. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Márciusi mese-et, megvizsgálva annak eredetét, fejlődését és a mai következményeket. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és olyan kritikai perspektívát kínálunk, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy megértsék a témát és a körülöttünk lévő világgal való kapcsolatát.

Márciusi mese
1934-es magyar film
Kabos Gyula, Turay Ida és Törzs Jenő a film egyik jelenetében
Kabos Gyula, Turay Ida és Törzs Jenő a film egyik jelenetében
RendezőMartonffy Emil
Műfajfilmvígjáték
ForgatókönyvíróMartonffy Emil
Füredi Imre
FőszerepbenTuray Ida
Törzs Jenő
Berky Lili
ZeneStephanides Károly
Martonffy Zoltán
Pán György
OperatőrEiben István
VágóGyörgy István
HangmérnökLohr Ferenc
DíszlettervezőVincze Márton
GyártásvezetőSas László
Gyártás
GyártóHunnia Filmgyár
Hermes
OrszágMagyarország magyar
Nyelvmagyar magyar
Játékidő66 perc
Forgalmazás
Bemutató1934
KorhatárKorhatárra való tekintet nélkül megtekinthető
További információk

A Márciusi mese 1934-es fekete-fehér magyar vígjáték Turay Ida, Törzs Jenő és Berky Lili főszereplésével.

Cselekmény

Alább a cselekmény részletei következnek!

Monte Carlóban Balla Győző Vittorio álnéven mutatkozik be Lilinek, miközben Kende bankigazgató, Lili apja, a szerencsejátékok iránti szenvedélyének hódol a rulettasztalnál. Mire Kende kijön a kaszinóból a nyereményével, csinos leányát már csókolózni látja egy idegennel. Elhatározza, hogy azonnal hazautaznak, de Lili inkább megszökik a vonatról és a rejtélyes „olasz fiú” nyomába ered, akit azonban hiába keres Párizsban, Hamburgban és Londonban, mert közben Győző hazatért Budapestre.

Itthon Győző elmeséli kollégájának rövidre sikerült találkozását az ideális nővel, de nem örülhet sokáig, mert munkahelyén a valóság, és menyasszonya, Matyika várja. Matyi, a nyugalmazott ezredes, Gida Sándor leánya rá akarja bírni vőlegényét, hogy kérjen engedélyt nagybátyjától, aki egyben a főnöke is, az esküvőhöz.

Azonban Dr. Balla Tamás vezérigazgató, a „vasember”, nevéhez méltón, a tőle megszokott szigorral és magabiztossággal utasítja el unokaöccse kérését, aki már nem is akarja annyira Matyikát feleségül venni. Vele ellentétben Matyi sokkal harciasabb, és a "vasember" nővérének, aki egyébként a szomszédja, lányaként mutatkozik be Balla Tamásnak, és megpróbálja elcsábítani őt, hátha Balla úr meglágyul a mély érzelmektől. Ez túl jól sikerül Matyinak, és beleszeret az idősebb Ballába, így ő sem akar már Győző felesége lenni, annál inkább Tamásé, akit viszont éppen most készülnek megválasztani a pesti agglegények szövetségének tiszteletbeli elnökévé.

Balla gondolkodási időt kér, és mire az agglegények pozitív választ várva visszatérnek, Tamás már Matyi vőlegénye, így megmenekül a nem túl megtisztelő poszttól. Időközben Lili, apja legnagyobb örömére, hazaérkezik, és Győző személyében megtalálja Vittoriót. Sőt, márciusban még egy sok-sok éve kihunyt és gyűlöletté fajult szerelem lángja is fellobban, Gida Sándor ezredes és özv. Balogh Péterné között.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

Források

További információk