Gulyás Balázs Zoltán

Ebben a cikkben szeretnénk elmélyülni a Gulyás Balázs Zoltán lenyűgöző világában. Ez a téma eredetétől napjaink fejlődéséig felkeltette az emberek figyelmét és érdeklődését szerte a világon. A változatos megközelítésekkel és perspektívákkal a Gulyás Balázs Zoltán jelentős nyomot hagyott a különböző területeken, a tudománytól a populáris kultúráig. Ezeken az oldalakon végig fogjuk vizsgálni azokat a különböző szempontokat, amelyek a Gulyás Balázs Zoltán-et olyan releváns és érdekes témává teszik, elemezve hatását és figyelembe véve a jelenlegi kontextusban betöltött fontosságát.

Gulyás Balázs Zoltán
Született1956. június 26. (68 éves)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaidegtudós
Tisztségeelnök (2023–, HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat)
Iskolái
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Gulyás Balázs Zoltán témában.
Ez a szócikk a neurobiológusról szól. Hasonló címmel lásd még: Gulyás Balázs (egyértelműsítő lap).

Gulyás Balázs Zoltán[3] (Budapest, 1956. június 26. –) Széchenyi-díjas svédországi magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a stockholmi Karolinska Intézet, a szingapúri Nanjang Műszaki Egyetemen (NTU) működő Lee Kong Chian School of Medicine és az Imperial College London professzora. 2023-tól az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – mai nevén: Magyar Kutatási Hálózat – elnöke.[4]

Tanulmányai

Középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte (1970–1974), majd orvostudományt (SOTE, 1975–1981) és fizikát (ELTE, 1976–1981) hallgatott az egyetemen. 1981-ben emigrált Belgiumba, ahol Muzslay István támogatásával végezte későbbi tanulmányait. A Leuveni Katolikus Egyetemen filozófiát (1981–1984), egyházjogot (1984–1988) és neurobiológiát (1983–1988) tanult és a látórendszer élettanából 1988-ban PhD-fokozatot szerzett. Közben a leuveni Collegium Hungaricum tagja. Posztdoktori tapasztalatait a stockholmi Karolinska Intézet klinikai idegélettani tanszékén és az Oxfordi Egyetem kísérleti pszichológiai tanszékén szerezte meg.

1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották, emellett tagja az Európai Tudományos Akadémiának (Academia Europaea) és a Belga Királyi Orvostudományi Akadémiának is.

Tudományos munkássága

Kilenc tudományos könyv szerzője, szerkesztője, társszerkesztője; több mint harminc tudományos könyvfejezet és több mint százkilencven lektorált tudományos közlemény szerzője.

Szervezői munkássága

A World Science Forum alapítója és főszervezője.

Díjak

Könyvei

Többek között:

  • Gulyás, B. (ed.) The Brain-Mind Problem. Philosophical and Neurophysiological Approaches. Leuven and Assen: Leuven University Press and Van Gorcum, 1987. p. XI+119. ISBN 90-6186-246-9 [halott link]
  • Gulyás, B., Ottoson, D., and Roland, P. E. (eds.) Functional Organization of the Human Visual Cortex. Oxford: Pergamon Press, 1993. p. 391. ISBN 0-08-042004-4.
  • Gulyás, B. and Müller-Gärtner, H. W. (eds.) Positron emission tomography: A critical assessment of recent trends. Dordrecht: Kluwer Academic Publisher, 1998. p. 482. ISBN 0-7923-5091-X
  • Pléh, C., Kovács, G. and Gulyás, B. (eds.) Cognitive Neuroscience. Budapest, Osiris Press, 2003. 832 p. ISBN 963-389-313-5.
  • Kraft, E., Gulyás, B. and Pöppel, E. (eds.) Neural Correlates of Thinking. Springer Verlag, 2008. ISBN 978-3-540-68042-0 , [halott link]

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ http://catalogo.pusc.it/auth/34915
  2. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  3. ↑ Szellemi élet, kutatás – Orbán Viktor sort cserélt (magyar nyelven). 24.hu, 2023. május 3. (Hozzáférés: 2023. november 23.)
  4. ↑ https://mta.hu/mta_hirei/gulyas-balazs-neurobiologus-lett-az-eotvos-lorand-kutatasi-halozat-uj-vezetoje-112895
  5. ↑ Gulyás Balázs a Dr. Szabó György-díj idei kitüntetettje (magyar nyelven). nepszava.hu, 2012. november 23. . (Hozzáférés: 2012. november 23.)