Ma a Gombó Pál olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Gombó Pál minden korosztályt, nemet és kultúrát érintő releváns kérdéssé vált. A Gombó Pál eredetétől a jelenlegi vonatkozásaiig különböző területeken és tudományterületeken végzett elemzések és kutatások tárgya, ami fontosságának jobb megértéséhez és tudatosításához vezetett. Ebben a cikkben a Gombó Pál különböző aspektusait vizsgáljuk meg, hogy megértsük annak mai hatását és relevanciáját a modern világban.
| Gombó Pál | |
| Született | 1919. június 6. Budapest |
| Elhunyt | 1990. május 7. (70 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Vasvári Anna |
| Foglalkozása | újságíró |
| Sírhelye | Óbudai temető |
Gombó Pál (Budapest, 1919. június 6. – Budapest, 1990. május 7.) magyar újságíró, író, humorista, Vasvári Anna (1923–1990) divattervező férje.
Gombó Iván Izidor (1892–1971)[1] és Krausz Malvin Margit (1894–1969) fiaként született.[2] Középiskolai tanulmányait 1929 és 1936 között az Óbudai Árpád Gimnáziumban végezte. 1936-ban politikai szervezkedés miatt elítélték és kicsapták a gimnáziumból, ezért magántanulóként érettségizett. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt. 1945 márciusától a Szabad Nép munkatársa lett. 1948-ban kinevezték a Magyar Távirati Iroda főosztályvezető-helyettesévé, majd évekig a Hétfői Hírek felelős szerkesztőjeként működött. Az 1960-as évek elején a Magyar Sajtó élére került. Éveken át tanított, illetve stúdiót vezetett az Újságíró Iskolában.
Az Óbudai temetőben nyugszik.