Gilbert Ryle
Ez a cikk részletesen megvizsgálja a Gilbert Ryle-et, kitér annak számos vonatkozására és lehetséges következményeire. A Gilbert Ryle napjainkban nagyon aktuális téma, amely felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Egy kimerítő elemzésen keresztül a Gilbert Ryle-hez kapcsolódó különböző nézőpontok és megközelítések kerülnek megvizsgálásra, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító jövőképet adjanak a témában. Ez a cikk eredetétől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig igyekszik megvilágítani a Gilbert Ryle-et, és megalapozott és átgondolt vitát kíván ösztönözni.
| Gilbert Ryle | |
 | |
| Rex Whistler festménye | |
| Született | 1900. augusztus 19.[1][2][3][4][5] Brighton[6] |
| Elhunyt | 1976. október 6. (76 évesen)[1][2][3][4][5] Oxford[7] |
| Állampolgársága | brit[8] |
| Foglalkozása | filozófus |
| Iskolái | The Queen's College |
| Filozófusi pályafutása | |
| Nyugati filozófia 20. század | |
| Iskola/Irányzat | analitikus filozófia |
| Érdeklődés | nyelvfilozófia, behaviorizmus |
| Akikre hatott | John Langshaw Austin, A. J. Ayer, R.M. Hare, Wilfrid Sellars, Daniel Dennett |
| Akik hatottak rá | Descartes, Wittgenstein |
| Fontosabb nézetei | A Szellem a gépben elmélet, A mindennapi nyelv filozófiája |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gilbert Ryle témájú médiaállományokat. | |
Gilbert Ryle (Brighton, 1900. augusztus 19. – Oxford, 1976. október 6.) angol analitikus filozófus volt. Filozófiájában azt szerette volna kimutatni, hogy a dualizmus és a materializmus is hibás elvekre épül fel: „Helytelen, ha a személyt csak testnek fogjuk fel minden más nélkül, mintha testtel rendelkező szellemnek képzeljük el. A behaviorizmus épp olyan rossz mint a kartezianizmus.”
A szellem fogalma
Ryle helyteleníti azt az elméletetet, amit Descartes képvisel, ugyanis a descartes-i elmélet azt mondja ki, hogy tudataktusaink rejtve vannak a világ szemei elől. Ryle szerint Descartes abban tévedett, hogy a tudást képességként fogta fel.
Descartes szerint a gyengelméjűeket és a csecsemőket kivéve mindenki rendelkezik a test mellett szellemmel. A szellem és az anyag közt szöges ellentét van: míg a test nyilvános dolog, a lélek nem; a test kiterjedt, térbeli dolog, a lélek nem; a test halandó, a lélek nem.
Descartes elmélete szerint – írja Ryle – az emberek egymás szellemi működésében vakok, saját szellemükre azonban képesek „nemoptikai” pillantást vetni. Mindez azt jelenti, hogy a lélek elkerülhetetetlen végzete az örök magányosság. Ezt az elméletet nevezi Ryle a gépben lakozó szellem elméletének.
Ryle szerint Descartes elmélete kategóriahibán alapul. Ezt a következő példával mutatja be: egy személy amikor például az oxfordi egyetemre kíváncsi, hiába keres egy konkrét épületet, amelyre rámutatva elmondható, hogy ez az egyetem, az egész épületegyüttest kell szemlélnie, ahol az oktatás sokrétű eseményei zajlanak, hogy megtalálja azt. Másik példa: A lehet B-nek az ellensége, barátja vagy idegen, de egyik sem lehet az átlagos adófizető viszonyában. A számára egy átlagos adófizető a polgártársa, de ugyanakkor hajlamos őt úgy felfogni, mint egy testetlen embert, aki mindenhol van és mégsincs sehol.
Az ember egy bonyolult mechanikai szerkezet – írja Ryle –, és erre Thomas Hobbes valamelyest rájött.
Értelmezési problémák akkor keletkeznek, amikor az emberek olyan fogalmakat kapcsolnak össze egymással, amelyeknek semmi közük egymáshoz nincsen, így nem beszélhetünk ugyanúgy arról, hogy „előfordulnak szellemi folyamatok”, mint hogy „előfordulnak fizikai folyamatok”. Ez ahhoz hasonlatos – írja Ryle –, hogy „pánikban és nagykabátban jött haza”.
A materializmus és az idealizmus is helytelen kérdésre adott válasz. A „vagy szellem létezik, vagy test létezik, de nem mind a kettő” ugyanolyan, mintha azt mondanánk: „egy vásárló vett egy jobbkezes kesztyűt, egy balkezes kesztyűt és egy pár kesztyűt”.
Ryle szerint az emberek hajlamosak a „szellemüket” azzal a hellyel azonosítani, ahol gondolkodnak, pedig a gondolkodás nem egyéb, mint belső monológ, csendben beszélgetés.
Szisztematikusan félrevezető kifejezések
Ryle szerint állandó zűrzavar van a grammatikális kifejezések és a logikai formák közt. Pl.:
- „Nem léteznek repülő lovak.” – kvázi ontológiai kijelentés.
- „Az erény önmagában hordja a jutalmát.” – kvázi platonikus kijelentés.
- „Franciaország jelenlegi királya kopasz.” – kvázi deszkriptív kifejezés.
- „Mr. Baldwin politikus.” – deszkriptív kijelentés.
Az ilyen, fentebb említett mondatokra érvényes az, hogy mindegyikük félrevezető lehet, ha nyelvtani formájuk nem felel meg annak a ténynek, amit leírnak. Tehát például az első kifejezés logikai formulája a következőképpen alakul: „Nem létezik semmi, ami ló is meg repül is.”
Magyarul
- A szellem fogalma; ford. Altrichter Ferenc; Gondolat, Bp., 1974
Jegyzetek
- ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 13.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2008. április 29. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
Irodalom
- Gylbert Ryle: A szellem fogalma (ford. Altrichter Ferenc), Osiris Kiadó Budapest 1999. Eredeti cím: The Concept of Mind
- SH Atlasz Filozófia, Athenaeum Kiadó, 1999
További információk
- Gilbert Ryle at PhilosophyPages.com (angol)
- About Ryle's Concept of Mind (angol)
- Részlet a Szellem fogalma c. könyvből
