Giergl Kálmán

Az alábbi cikkben a Giergl Kálmán lenyűgöző világát fedezzük fel. A kezdetektől a mai hatásig a Giergl Kálmán-hez kapcsolódó szempontok széles skálájával foglalkozunk. Mély és részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a következményeit különböző területeken, a társadalomtól a populáris kultúráig. Ezeken az oldalakon új nézőpontokat és reflexiókat fedezünk fel, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük a Giergl Kálmán jelentőségét a mai világban. Kritikus és gazdagító pillantással ez a cikk utakat kíván nyitni a Giergl Kálmán jobb megértése és értékelése felé.

Giergl Kálmán
Született1863. június 29.[1][2]
Pest[2][1]
Elhunyt1954. szeptember 10. (91 évesen)
Verőce[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
Iskolái
Építészi pályafutása
Jelentős épületeiKlotild paloták, Zeneakadémia, Egyetemi Könyvtár (Kolozsvár)
A Wikimédia Commons tartalmaz Giergl Kálmán témájú médiaállományokat.
A Klotild paloták, 1901
Zeneakadémia, 1907
Luxus Áruház, 1911

Giergl Kálmán (Pest, 1863. június 29. – Nógrádverőce, 1954. szeptember 10.) a magyar eklektika korszakának jelentős építésze. A Györgyi-Giergl művészcsalád tagja.

Családi háttere

Tiroli gyökerű, művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgári családba született. Édesapja Giergl Henrik (1827–1871), korának híres üvegművese volt, míg másod-unokatestvérei között találjuk Györgyi Géza építészt (1851–1934), aki a budai királyi palota, a Műegyetem "K" épülete és más középületek tervezésében vett részt, és Györgyi Kálmán művészeti írót (1860–1930), aki az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója és a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője volt.

Életpályája

Giergl Kálmán a pesti Műegyetemen, majd a berlini Kunstakademie-n végezte tanulmányait. Pályáját a német fővárosban a Gropius és Schmieden cégnél kezdte. Hazatérése után Hauszmann Alajos tanársegédje lett a Műegyetemen, aki saját tervezőirodájában is jelentős munkákat bízott rá. Ekkoriban kezdett együtt dolgozni a Hauszmann-iroda másik tehetséges tagjával, Korb Flórissal (1860–1930). Hauszmann több fontos középület tervezésébe vonta be a két tehetséges ifjút. Így az Alkotmány utcai törvényszéki épület, a New York-palota és az Igazságügyi palota tervezésébe, de a Budavári Palota kibővítésébe is.

1893-ban mindketten kiváltak a Hauszmann-irodából és társas viszonyba léptek. Első nagyobb szabású közös művük a Pesti Hírlap budapesti székháza volt. Együtt tervezték az 1896-os Ezredéves Kiállítás több, utóbb lebontott pavilonját. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél az építtető Klotild főhercegasszonyról elnevezett két, 1901-ben épült iker-palota és az 1902-ben emelt Király-bérház tervezése is nevükhöz fűződik. Az 1902-es pályázat nyerteseiként kapták a megbízást a Zeneakadémia tervezésére. Ez az 1904–1907 között kivitelezett Liszt Ferenc téri épület tekinthető fő művüknek. A rákövetkező években készült el terveik szerint a budapesti Mária utcai Szemészeti Klinika, majd az Üllői úti Sebészeti- és Belklinika. Korb és Giergl 1906-ig vagy 1909-ig, más adatok szerint 1914-ig dolgozott együtt.

Giergl Kálmán sokat utazott Európában, Amerikában, a Közel- és Távol-Keleten. Jelentős műgyűjteményének[4] jegyzékét az Iparművészeti Múzeum őrzi.

Tervek és épületek

Jegyzetek

  1. ↑ a b Magyar életrajzi lexikon. Magyar életrajzi lexikon . Akadémiai Kiadó, 1967 (Hozzáférés: 2023. szeptember 7.)
  2. ↑ a b PIM-névtér. (Hozzáférés: 2023. szeptember 7.)
  3. ↑ http://arch-pavouk.cz/index.php/architekti/1196-giergl-kalman. (Hozzáférés: 2023. május 7.)
  4. ↑ További információ: Éber László: Giergl Kálmán gyűjteménye. (in: Magyar Iparművészet. Bp, 1907. 57-95. old.)

További információk