Gerald Gardner

Ma a Gerald Gardner olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A Gerald Gardner immár évtizedek óta állandó beszédtéma, amely minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét leköti. Akár a mindennapi életünkre, akár a politikára, a tudományra vagy a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Gerald Gardner-nek sikerült az emberek életében releváns elemként pozícionálnia magát. Ebben a cikkben a Gerald Gardner különböző aspektusait tárjuk fel, a történetétől a mai világra gyakorolt ​​hatásáig, hogy megértsük jelentőségét és életünkben betöltött szerepét.

Gerald Gardner
SzületettGerald Brousseau Gardner
1884. június 13.[1][2][3][4][5]
Blundellsands
Elhunyt1964. február 12. (79 évesen)[1][2][3][4][5]
hajón, a Földközi-tengeren
Állampolgárságabrit
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerald Gardner témájú médiaállományokat.

Gerald Brosseau Gardner (1884–1964), Gerald B. Gardner. Brit születésű Wicca-főpap, író, amatőr antropológus és régész. Hatalmas szerepet játszott abban, hogy létrehozza a kortárs Wicca újpogány vallását.

Életrajz

1884-ben született az angliai Lancashire-ben, egy gazdag fakereskedő fiaként.

Életéből 36 évet töltött Ceylonban (ma Srí Lanka) és Dél-Ázsiában mint kaucsukültetvényes, majd vámhivatalnok. Amikor 1936-ban visszatért Angliába, tagja lett a British Folklore Society-nek, mivel felkeltették érdeklődését a különféle angliai népszokások; máskülönben a dél-ázsiai kardok, tőrök – különösen a maláj kris – szakértőjeként tartották számon. Ám kvázi tudományos érdeklődése mellett sokkal erősebb vonzódás élt benne az okkultizmus, a mágia és a spiritizmus, valamint a naturizmus iránt.[6]

Saját állítása szerint 1939-ben megismerkedett egy hölggyel, akit írásaiban mindig csak Dorothy vagy Daffo néven emleget. Ez az állítólagos találkozás nem várt fordulatot hozott Gardner életébe: A hölgyről ugyanis kiderült, hogy az egyik utolsó angliai koven[megj. 1] papnője, és így általa hősünk közvetlen kapcsolatba került a boszorkánysággal, főleg miután bebocsátást nyert Dorothy New Forest-i boszorkánytársaságába, és elnyerte a beavatást.[6]

1949-ben a New Forest koven jóváhagyásával nyilvánosságra hozta a tradicionális boszorkányság – ősi nevén a Wicca – néhány titkos hagyományát és mágikus rítusát.

1954-ben megjelentette a Jelenkori boszorkányság (Witchcraft Today) című művét, amelyben teljesen nyíltan ír a Wicca tradícióról, bemutatva a kortárs kovenek belső életét, és felfedve féltve őrzött titkaikat.[6] Majd miután pár évvel korábban az Angol Parlament is hatályon kívül helyezte azt a régi törvényt, amely szerint bárki, aki boszorkánynak mondja magát, szélhámos, következésképpen elítélhető, a Wicca kultusz virágzásnak indult. A könyve megjelenése után Gardner százával kapta a leveleket azoktól az olvasóitól, akik közelebbi kapcsolatba szerettek volna kerülni a boszorkánysággal, így hamarosan létrehozhatta a saját koven-jét (szervezet), amelyet egyre újabbak és újabbak követtek. Ezeket először szintén ő hozta létre, majd őt követően az általa beavatott boszorkányok, akik önálló kovenre és főpapi/főpapnői tisztségre áhítoztak, szintén új koveneket alapítottak.[6]

1959-ben jelentette meg harmadik, boszorkánysággal foglalkozó művét, A boszorkányság értelme (The Meaning of Witchcarft) címen, amelyben újabb részleteket közölt az élő boszorkányságról. Az írásai révén szerényen meggazdagodott Gardner a Man szigeten telepedett le, ahol szintén megszervezett egy helyi kovent és létrehozott egy boszorkány-múzeumot.[6]

Gardner soha nem volt otthon ülő természet, 1960-tól hosszabb utazásokba kezdett, és egy út során Észak-Afrika partjainál, egy hajó fedélzetén érte a halál 1964. február 12-én.[6]

Művei

Magyarul

  • A boszorkányság eredete. A mai boszorkányok; ford. Kássa Lászlóné; Hermit, Miskolc, 2005 (A modern boszorkányság mesterei)

Angolul

  • Keris and Other Malay Weapons. Progressive, Singapore, 1936
  • A Goddess Arrives. A novel. A. H. Stockwell, London, 1939
  • High Magic's Aid. 1949. Publiziert: Weiser, New York 1975. reprint: Aurinia Books, 2010, ISBN 978-0-9566182-0-7
  • Witchcraft Today. Rider and Co., London u. a. 1954. reprint: Citadel Press, New York NY 2004, ISBN 0-8065-2593-2
  • The meaning of witchcraft. Aquarian Press, London 1959. reprint: Weiser, Boston 2004, ISBN 1-57863-309-5
  • The Museum of Magic and Witchcraft. The story of the famous witches mill at Castletown, Isle of Man. 1957

Jegyzetek

  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Store norske leksikon (norvég (bokmål) nyelven). Great Norwegian Encyclopedia
  5. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  6. ↑ a b c d e f Yliaster Daleth: Mágia
  1. ↑ koven = a boszorkány beavatottak szervezetei

Források

  • ↑ Yliaster Daleth: Mágia: Yliaster Daleth: Mágia, Édesvíz Kiadó, 1992

További információk

  • A Gardneriánus Árnyak könyve; ford. Tamás Csaba; Hermit, Miskolc, 2005 (A modern boszorkányság mesterei)