Ebben a cikkben a Georg Philipp Harsdörffer lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, kitérve annak legrelevánsabb és legjelentősebb aspektusaira. Az eredetétől a mai hatásig a Georg Philipp Harsdörffer kimerítő elemzésébe merülünk, belemélyedve annak időbeli következményeibe és hatókörébe. Ezzel az utazással arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Georg Philipp Harsdörffer-et, átfogó és gazdagító jövőképet kínálva mindazoknak, akik érdeklődnek a témával kapcsolatos további ismeretek megszerzése iránt. Így egy izgalmas és leleplező utazásra indulunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Georg Philipp Harsdörffer jelentőségét a kortárs társadalomban és jelentőségét a mindennapi élet különböző területein.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Georg Philipp Harsdörffer | |
![]() | |
Született | 1607. november 1.[1][2][3][4] Nürnberg |
Elhunyt | 1658. szeptember 17. (50 évesen)[1][2][4] Nürnberg |
Álneve |
|
Állampolgársága | német[5] |
Foglalkozása | |
Iskolái | Altdorfi Egyetem |
Sírhelye | Johannisfriedhof |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Philipp Harsdörffer témájú médiaállományokat. | |
Georg Philipp Harsdörffer (Nürnberg, 1607. november 1. – Nürnberg, 1658. szeptember 17.) német költő, heraldikus. A neve előfordul Harsdörfer alakban is.
A Pegnesischen Blumenordens nevű irodalmi társaság alapítója és elnöke. Kedvtelésként címertannal is foglalkozott, és megírta az első német szisztematikus heraldikai művet. Írásaiban, főként a maga korában népszerű Gesprächsspiele című művében foglalkozott a címerművészettel, melyet új szempontokkal gazdagított. Első német heraldikusként foglalkozott a pajzs tagolásával, és számos német szakkifejezést is alkotott. 1655-ben előszót írt a Paul Fürst által kiadott Siebmacher-féle Wappenbuch új kötetéhez.