Ma a Garam József a társadalom különböző területein széles körben megvitatott és elemzett téma. Hatása számos területet elért, az egészségügytől a technológiáig, a politikáig és a gazdaságig. A Garam József számos vitát és vitát generált, amelyek rávilágítottak a tanulmányozás és a megértés fontosságára. Az évek során a Garam József fejlődött, és alkalmazkodott az előtte álló változásokhoz és kihívásokhoz, így a szakértők és a hobbik számára egyaránt érdekes téma lett. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Garam József különböző aspektusait és következményeit, hogy teljes és naprakész képet adjunk erről a ma oly fontos témáról.
Garam József | |
Született | Garam József 1920. április 20. Budapest |
Elhunyt | 2004. február 11. (83 évesen) nem ismert |
Állampolgársága | magyar[1] |
Nemzetisége | magyar, ![]() |
Házastársa | Vári Hedvig (1946-2004) |
Foglalkozása | közgazdász, újságíró |
Iskolái | Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (–1956) |
Garam József (Budapest, 1920. április 20. – 2004. február 11.) magyar közgazdász, újságíró.
Szülei: Garam Simon és Milhoffer Ilona voltak. 1937-1943 között szabósegédként dolgozott. 1943-1945 között építőmunkás volt. 1945-1946 között a Gazdasági Főtanács titkárságán dolgozott. 1946-1948 között a Magyar Állami Szénbányák igazgató-helyettese volt. 1948-1950 között a Közületi Ingatlankezelő Központ vezérigazgatója volt. 1950-1952 között a Központi Statisztikai Hivatal kereskedelmi, 1952-től 5 évig az ipari főosztály vezetője volt. 1953-1956 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt. 1957-1985 között a Figyelő szerkesztője, majd főszerkesztője volt. 1985-ben nyugdíjba vonult. 1986-1987 között a pénzügyminisztérium tanácsadója volt.
1946-ban házasságot kötött Vári Hedviggel. Két gyermekük született: Katalin (1947) és Garam Zsuzsa (1954–1989) zongoraművész.