Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gágyor Péter témáját, kitérve annak különböző oldalaira, mai fontosságára és a különböző területekre gyakorolt hatására. Megvizsgáljuk eredetét, időbeli alakulását és az ezzel kapcsolatos különböző nézőpontokat. Hasonlóképpen elemezni fogjuk, hogy a Gágyor Péter hogyan befolyásolta a társadalmat, a kultúrát és az emberek mindennapi életét, valamint jelentőségét a globális kontextusban. A cikk során különböző szakértői véleményeket és releváns tanulmányokat mutatunk be, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy elmélyüljön a Gágyor Péter mély és teljes elemzésében, azzal a céllal, hogy gazdagítsa a témával kapcsolatos megértését és ismereteit.
Gágyor Péter | |
![]() | |
2015-ben (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele) | |
Született | 1946. április 6. (79 éves)[1] Ipolyság[1] |
Állampolgársága | csehszlovák[1] |
Foglalkozása |
|
Gágyor Péter (Ipolyság, 1946. április 6.–) színházi rendező, drámaíró, színműfordító, publicista.
A révkomáromi gépipari szakközépiskolában érettségizett 1964-ben. Magyar–szlovák tanári szakot végzett Nyitrán 1979-ben. 1968-tól újságíró volt (Új Szó, Nő, Hlas Stavieb). 1974-ben megalakította a kassai Szép Szó Irodalmi Színpadot. 1980-tól a révkomáromi Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának rendezője volt. Két sikeres évad után, politikai okokból távoznia kellett a színháztól. Ekkor Kecskeméten, Szolnokon és Győrött rendezett, majd 1987-ben Nyugat-Németországba költözött. 2000 óta visszajár Magyarországra. 2002-ben a révkomáromi RÉV Polgári Társulás keretén belül színtársulatot alapított, és ebből kamaraszínházat szervezett Szevasz Színház néven.
Matesz Kassai Thália Színpad:
RÉV – Magyar Kultúra Háza, Szevasz Színház:
Komáromi Jókai Színház: