Franz Rosenzweig
A Franz Rosenzweig-ről való beszéd olyan téma, amely különböző területeken érdeklődést és vitát váltott ki. A társadalomra gyakorolt hatásától a történelemben betöltött relevanciájáig a Franz Rosenzweig különböző tudományágak tanulmányozásának és kutatásának tárgya. Az idő múlásával a Franz Rosenzweig különböző kontextusokban fejlődött és egyre fontosabbá vált, ami mélyebb és részletesebb elemzést eredményezett jelentésének és mindennapi életünkre gyakorolt hatásának. Ebben a cikkben a Franz Rosenzweig-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak mai relevanciáját fogjuk megvizsgálni, figyelembe véve többek között a kultúrára, gazdaságra és politikára gyakorolt hatását.
| Franz Rosenzweig | |
 | |
| Született | 1886. december 25.[1][2][3][4][5] Kassel |
| Elhunyt | 1929. december 10. (42 évesen)[2][3][4][5][6] Frankfurt am Main |
| Állampolgársága | német |
| Gyermekei | Rafael Rosenzweig |
| Szülei | Adele Alsberg Georg Rosenzweig |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Albert Ludwig Egyetem, Freiburg |
| Halál oka | amiotrófiás laterálszklerózis |
| Sírhelye | Új zsidó temető (Frankfurt am Main) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Rosenzweig témájú médiaállományokat. | |
Franz Rosenzweig (Kassel, 1886. december 25. – Frankfurt am Main, 1929. december 10.) a dialogikus gondolkodás egyik úttörője (Ferdinand Ebner és Martin Buber mellett), német zsidó vallásfilozófus és történész.
Munkássága
Főműve a Der Stern der Erlösung (A megváltás csillaga, 1921), három részből álló könyv, melynek koncepciója még az első világháborúban, a fronton fogant meg Rosenzweigben. Az első rész mottója: in philosophos!, a másodiké in theologos!, a harmadiké in tyrannos!, azaz: a filozófusok, a teológusok és a zsarnokok ellen. Kritizálja a nyugati filozófiát, főleg Hegelt, és általában a Thálésztól Hegelig tartó filozófiai gondolkodásmódot. Újfajta, nyelv-központú dialogikus gondolkodást állít szembe vele, továbbgondolva ezzel a kierkegaardi egzisztencialista alapállást. Elgondolásának három – szerinte egymásra közvetlenül visszavezethetetlen – alappillére Isten, ember, és a világ, s e három kapcsolatát vizsgálja a teremtéssel, kinyilatkoztatással és megváltással.
Rosenzweig alapította a Független Zsidó Tanházat, az úgynevezett Freie Jüdische Lehrhaust. Itt azok, akiket zsidóságuk megérintett, újra felfedezhették és tanulmányozhatták zsidó örökségüket. Aktív párbeszédet folytatott vallásközi kérdésekről keresztény társaival, többek között Eugen Rosenstockkal, Rudolf Ehrenberggel. Előbbivel az első világháború idején a frontról folytatott levelezése egy egyszerre mélyen személyes és a vallási-történelmi-filozófiai kérdések széles körére kiterjedő elvi vita-párbeszéd máig izgalmas dokumentuma.
Élete utolsó éveiben amiotrófiás laterálszklerózistól szenvedett, beszélni sem tudott. Ágyhoz volt kötve, és egy speciális írógép segítségével diktálta – életerőtől áthatott és szellemileg végig friss – leveleit. Így kezdtek neki 1925-ben Martin Buberrel közösen a T’nakh, a Héber Biblia németre fordításának. Rosenzweig 1929-es halálát követően Buber egyedül folytatta a munkát, melyet 1961-ben fejezett be.
Magyarul megjelent művei
- Szenvedés és forma (részlet A megváltás csillagából), fordította Mándy Stefánia, in: Hamvas Béla (szerk): Anthologia Humana, 4. átdolg. kiadás, Szombathely, Életünk Könyvek, 1990. 404 skk. (1. kiadás: 1948)
- Az antropomorfizmusról, fordította Surányi László, in: Hasbeszélő a gondolában, a Tartóshullám antológiája, Budapest, Bölcsész Index, 1987. 23-27.
- Levél Gertrud Oppenheimhez, fordította Horváth Ágnes, in: Fohászok, vallomások, Budapest, Vigilia, 1988
- A megváltás csillaga. Első rész – Bevezető, fordította Bíró Dániel, in: magyar műhely, Paris, 1989. 74. szám, 8-18.
- Leveleiből, fordította Horváth Ágnes, in: Magyar Műhely, Paris, 1989. 74. szám, 20-27.
- A megváltás csillaga – Első rész. Részlet, fordította Bíró Dániel, in Törökfürdő, 93/2. szám. Budapest, 1993. 35-43.
- A megváltás csillaga – Első rész. Részlet, fordította Bíró Dániel, in Törökfürdő, 93/3. szám. Budapest, 1993. 39-42.
- A megváltás csillaga – Harmadik rész. Részlet, fordította Surányi László, in: Szombat, XIII/7. szám, Budapest, 2001. 3-4.
- A megváltás csillaga – III. rész. Részlet, fordította Bíró Dániel, in: Szombat, XV/8. szám, Budapest, 2003. 27-29.
Kötetek
- Nem hang és füst. Válogatott írások, fordította Tatár György; Holnap Kiadó, Bp., 1990
- Könyvecske az egészséges és a beteg emberi értelemről, fordította Tatár György; Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1997 (Kísértések) ISBN 9637978909
- A megváltás csillaga; ford. Bíró Dániel, szerk. Tatár György; Pesti Kalligram, Bp., 2023
Jegyzetek
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 26.)
- ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. október 16.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Frankfurter Personenlexikon
További információk
- Részlet A Megváltás Csillagából, III. rész, első könyv A SZENT NÉP: A ZSIDÓ ÉV. Megjelent a Szombat c. folyóiratban, Bíró Dániel fordításában.
- Részlet A Megváltás Csillagából III. rész, első könyv Megjelent a Szombat c. folyóiratban, Surányi László fordításában.
- Az antropomorfizmusról , Surányi László fordítása, megjelent a Hasbeszélő a gondolában c. Tartóshullám antológiában, szerk: Beke László, Csanády Dániel, Szőke Annamária; Bölcsész Index
- Új tanulás – A Szabad Zsidó Tanház megnyitó beszédének vázlata (1920) . Megjelent a Szombat c. folyóiratban, Surányi László fordításában.
- Zsidó maradok – F. Rosenzweig levele Rudolf Ehrenberghez és
- Ma – F. Rosenzweig levele Gertrud Oppenheimhez . Mindkét levél a magyar műhely 74. számában jelent meg, Horváth Ágnes fordításában.
