Folyami ingola
Mai cikkünkben a Folyami ingola témával fogunk foglalkozni, amely kérdés nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A Folyami ingola olyan téma, amely az utóbbi időben viták és viták tárgyát képezi, és kulcsfontosságú, hogy megértsük fontosságát és életünkre gyakorolt hatását. Ebben a cikkben a Folyami ingola-hez kapcsolódó különféle szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől és történetétől a mai relevanciáig. Ezenkívül megvitatjuk a Folyami ingola körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk erről a nagyon releváns témáról. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Folyami ingola izgalmas világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a szám kínál!
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Portré
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Lampetra fluviatilis (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Folyami ingola témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Folyami ingola témájú médiaállományokat és Folyami ingola témájú kategóriát. |
A folyami ingola (Lampetra fluviatilis) az ingolák (Cephalaspidomorphi) osztályának az ingolaalakúak (Petromyzoniformes) rendjébe, ezen belül az ingolafélék (Petromyzontidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
A folyami ingola az európai tengerparti vizek és a tengerbe torkolló folyók lakója, az Északi- és Balti-tengertől Olaszországig és Dalmáciáig megtalálható.
Megjelenése
A folyami ingola hím testhossza 31-32 centiméter, nőstényé 32-34 centiméter, legfeljebb 40 centiméter. Az állat felső állkapcsi lemeze széles, mindkét oldalán egy-egy erős foggal. Az alsó állkapcsi lemezen 5-9 (többnyire 7) erős és éles fog van. A szájkorongon csak felül vannak külső ajakfogak, ezek kis számban és elszórva helyezkednek el. A belső ajakfogak erőteljesek, két- vagy háromcsúcsúak. Az elülső nyelvlemez elülső peremén 9-17 (többnyire 13-15) fogacska ül, közülük a középső nagyobb és szélesebb. A két hátúszó az ívási időszakon kívül elkülönülő, ívás idején összeérnek. Színezete felül a sötét ólomszürkétől a zöldeskékig változik, hasoldala fehér. Úszói lila csillogással.
Életmódja
Az állat a halak (tőkehalak, heringek stb.) testén élősködik.
Szaporodása
A folyami ingola vándorló faj, ősszel felfelé úszik a folyókban, ahol a rákövetkező tavaszon ivaréretté válik. Április és május között ívik, akár 40 000 ikráját elöntött kavicspadokra rakja. A lárvák 3-5 év alatt alakulnak át és indulnak a tenger felé. A parti térségben eltöltött nyár után az ingolák 30 centiméternél nagyobbak, mire az ívás megkezdődik, hüvelykujjnyi vastagra híznak.
Források
- Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
