Foltos bürök
Manapság a Foltos bürök olyan téma, amely sokak figyelmét felkeltette. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár a történelemre gyakorolt hatása miatt, a Foltos bürök a szakértők és a rajongók érdeklődési körébe tartozik. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Foltos bürök hatását az élet különböző területeire, a populáris kultúrára gyakorolt hatásától a globális gazdaságban betöltött relevanciájáig. Részletes és kimerítő elemzéssel igyekszünk holisztikus képet nyújtani a Foltos bürök-ről, így olvasóinknak mélyebb és teljesebb megértését kínáljuk ennek a jelenségnek.
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Conium maculatum L. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Foltos bürök témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Foltos bürök témájú médiaállományokat és Foltos bürök témájú kategóriát. |
A foltos bürök vagy egyszerűen bürök (Conium maculatum) a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó egy- vagy kétnyári növényfaj. Erősen mérgező, szervezetbe kerülése bénulásos halálhoz vezet.
További elnevezései: bolondpetrezselyem,[1] bödög,[2] börög,[1] bőrög,[2] bösvény,[2] bötök,[1][2] büdös bürök,[3][2] egérbürök,[1] mérgespetrezselyem,[1] mocskos bürök,[2] nagy bürök,[2] patikai bürök,[2] sípfű,[1][2]
Leírása
Magassága 50–200 cm. Erőteljes, felálló, dúsan elágazó szárú növény. Levele kettő-négyszeresen szárnyalt, háromszög alakú, a levélkék hosszúkás, tojásdad-hosszúkás formájúak, puhák, lágyak. Elmorzsolva kellemetlen illatúak. Szára hengeres, gyengén barázdált, kopasz, deresen hamvas színű, alsó részén halvány vörösbarna foltok láthatók. Virágzata 8–20 cm sugarú összetett ernyő. Az egyes virágok 2 mm-esek, fehérek, ötszirmúak, a szirmok enyhén kicsípett csúcsúak. Az ernyő alatti gallérlevelek szálasak, hasogatott csúcsúak. A virág alól a gallérkalevelek hiányoznak. Termése két részre tagolt ikerkaszat, magjai barnák.
Élőhelye
A foltos bürök a Mediterráneumból származik, de ma már a világon mindenütt előfordul mint mezei gyomnövény. Nedves, tápanyagdús talajt kedvel. Elterjedése Európa nagy része, észak kivételével. Magyarországon erdőszélek, gyomtársulások, útszélek, árok- és patakpartok gyakori növénye.
Felhasználása
Fő hatóanyaga a koniin, mely a növény minden részében megtalálható (friss termésben 2-3%, a mennyiség a száradás során csökken). Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál. Kisebb mennyiségben más piridinvázas alkaloidokat is tartalmaz: konhidrint, pszeudokonhidrint, γ-koniceint és N-metilkoniint.
A foltos bürök nedvét az orvosi tisztesfű (Stachys officinalis) és az édeskömény (Foeniculum vulgare) magjaival keverték össze, s ezt alkalmazták például a sztrichnin és más mérgek ellenanyagaként. A 15–16. században a gyökereket köszvényes fájdalmak csillapítására használták, az 1760-as évektől rákos daganatok kezelését is végezték bürökkel.
Az ókori athéni (görög) törvénykönyvekben a „bürökpohár” a kiszabható halálbüntetés egyik nemeként szerepelt. Szókratészt is ilyen módon végezték ki, azaz a foltos bürök mérgével teli poharat kellett kiinnia, miután istenkáromlásban, valamint az ifjúság tévútra vezetésében találták bűnösnek. Platón – elsőként – ekkor írta le a mérgezési tüneteket.
Ezt a mérgező gyomnövényt napjainkban gyógyászati célra már nem alkalmazzák, mivel kicsi a hatásszélessége (a hatásos és a halálos dózisa nagyon közel van egymáshoz).
Újabb, labor körülmények között végzett kutatások ennek ellenére azt bizonyítják, hogy a népi gyógyászatban betöltött szerepe nem volt alaptalan és potenciálisan rákellenes és daganatellenes tulajdonságai vannak hatóanyagainak köszönhetően.
Galéria
 |
 |
 |
 |
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f bürök (Conium maculatum). In Csapody Vera – Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára. Lektorálta: Kárpáti Zoltán és Jolsvay Alajos. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1966. 37. o. ISBN nélkül
- ↑ a b c d e f g h i Foltos bürök. In Wagner János: Magyarország virágos növényei. (magyarul) A Hoffmann K. növényatlaszának képeivel. A Dr. Hoffmann Gy. átdolgozta harmadik kiadás alapján irta Wagner János tanitóképző-intézeti tanár. A magyar szöveget átnézte Mágocsy-Dietz Sándor egyetemi tanár. Budapest: K. M. Természettudományi Társulat. 1903. Hozzáférés: 2021. február 1. arcanum.hu
- ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 342. o. ISBN 963 9121 22 3 1998.
Források
- A foltos bürök, Háromszék, 2013. június 27.
- Bürök, naturportal.hu
- Foltos bürök (Conium maculatum) mérgezés, www.drdiag.hu
- Vetter János: A mérgező növények királynője: a bürök. Természet Világa: természettudományi közlöny, CXXXII. évf. 10. sz. (2001) 472–473. o. arch Hozzáférés: 2016. február 14.
További információk
- Bürök [Tiltott forrás?] (forrás: Pallas Nagylexikon)
- Koniin [Tiltott forrás?] (forrás: Pallas Nagylexikon)
