Fenyvessy Ferenc

A Fenyvessy Ferenc témája az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Fenyvessy Ferenc megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vélemények és nézőpontok széles skáláját generálva. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Fenyvessy Ferenc különböző aspektusait, elemezve a társadalom és a kultúra különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Ezeken az oldalakon a Fenyvessy Ferenc történelmi gyökereibe mélyedünk, megvizsgáljuk időbeli alakulását, és értékeljük jelentőségét a mai világban. Ezenkívül megvizsgáljuk a Fenyvessy Ferenc jövőbeli vonatkozásait, és megvitatjuk a téma körül kialakuló lehetséges forgatókönyveket.

Fenyvessy Ferenc
Született1855. szeptember 9.
Eger
Elhunyt1903. június 3. (47 évesen)
Veszprém
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásajogász,
újságíró,
főispán,
politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1881. szeptember 26. – 1892. január 4.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1892. február 20. – 1896. október 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1898. április 11.)
  • Veszprém vármegye főispánja (1898. május 3. – 1903. június 3.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyvessy Ferenc témájú médiaállományokat.

Fenyvessy Ferenc (Eger, 1855. szeptember 9. – Veszprém, 1903. június 3.) jogász, újságíró, főispán, politikus.

Élete

Fenyvessy Ferenc ügyvéd, több megyék táblabírája és Kutriba Mária fia. Elemi és középiskoláit szülővárosában járta, jogi tanulmányokat Bécsben és Budapesten végzett, részt vett az egyetemi s műegyetemi olvasókör megalakításában. A jogi diploma megszerzése után Pápára került, Esterházy Pál gróf Mór és Jenő fiainak jogtanítója lett, akikkel hosszabb utazást tett külföldön. Tagja volt a város képviselőtestületének és törvényhatósági bizottságának. Megválasztották Veszprém vármegye tiszteletbeli ügyészének. 1879–1892 között a „Pápai Lapok”at szerkesztette. 1891-ben több publicistával megalapította a „Magyar Újság” c. politikai napilapot, és azt megszűnéséig szerkesztette. 1898-tól Veszprém vármegye főispánja. 1881-től 1894-ig az ugodi választókerület, a következő négy esztendőben Pápa város országgyűlési képviselője. 1881-ben az országgyűlés egyik korjegyzője és 1882–83-ban a ház rendes jegyzője volt. Tagja és jegyzője volt a képviselőház közoktatási bizottságának, tagja a pénzügyi bizottságnak, a közoktatási tárca előadója, s tagja volt a delegációnak is.

Parlamenti beszédeiben sokat foglalkozott az oktatásügy kérdéseivel. Felfigyelt a kivándorlás veszélyeire, és a megyében rendelettel próbálta szabályozni azt. Mikszáth Kálmán politikai karcolatainak egyik kedvelt figurája.

Kötetei (válogatás)

  • Közéletünk köréből : vegyes cikkek. Pápa, 1881.
  • Beszédek és felszólalások ... : az 1881-4. országgyűlésen. Pápa, 1884.
  • Fenyvessy Ferencz beszédei az 1884-87-diki országgyűlésen. Budapest, 1887.
  • Felső oktatásunk reformja. Az idealis reform. A miniszter tervei. Bpest, 1889. (Ism. Bud. Szemle.)
  • Felső oktatásunk reformja. Válasz az Egyetértésnek, Pester Lloydnak, Budapesti Szemlének és a Nemzetnek. Bpest, 1889.
  • A görög nyelv tanításának kérdése Magyarországban. Pápa, 1890.
  • Széchenyiről és Deákról : ünnepi beszéd. Budapest, 1890.
  • Széchenyi emlékezete. Budapest, 1891.
  • Fenyvessy Fer. beszédei az 1887-1892. országgyűlésen. Budapest, 1892. (Lenyomat a képviselőház naplójából.)
  • Ünnepi beszédek. Budapest, 1898. (Reprint kiadás Pápán 2007-ben)

Irodalom

  • Bessenyey József: Veszprémi nefelejts. Méltóságos Fenyvessy Ferenc... beiktatási ünnepélye emlékére. Veszprém, 1898.
  • Fenyvessy Ferenc. = Vasárnapi Hírlap, 1903. június 7.
  • Fenyvessy Ferenc. = Ország Világ, 1903. június 7.
  • Pintér László: Jelszava: erély, becsület, igazság. Emlékezés Fenyvessy Ferencre. = Napló, 1990. szeptember 10.
  • H. Szabó Lajos: Pápa város jeles díszpolgárai a 19. században. Pápa, 1998.

Források