Felsőszernye

Napjainkban a Felsőszernye olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Egyre többen keresnek információt a Felsőszernye-ről, és szeretnének többet megtudni annak következményeiről, előnyeiről és lehetséges kihívásairól. A Felsőszernye évek óta vita és vita tárgya különböző területeken, és jelentősége nem marad észrevétlen. Ebben a cikkben a Felsőszernye-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak mai hatását és jövőbeli előrejelzéseit. Nem mindegy, hogy a Felsőszernye milyen kontextusban kerül bemutatásra, mivel hatása túlmutat a határokon és az érdeklődési területeken. Csatlakozzon hozzánk ezen a túrán keresztül a Felsőszernye lenyűgöző világában!

Felsőszernye (Horné Srnie)
Felsőszernye zászlaja
Felsőszernye zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rangközség
Első írásos említés1439
PolgármesterJozef Húserka
Irányítószám914 42
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámTN
Népesség
Teljes népesség2707 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség104 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság242 m
Terület27,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 59′ 30″, k. h. 18° 06′ 05″48.991667°N 18.101389°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 30″, k. h. 18° 06′ 05″48.991667°N 18.101389°E
Felsőszernye weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszernye témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőszernye (1899-ig Felső-Szrnye, szlovákul Horné Srnie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 15 km-re északkeletre, a cseh határ közelében fekszik.

Története

A község területén már az őskorban is éltek emberek, a legkorábbi leletek a korai paleolitikumból valók. Később a puhói kultúra népe telepedett meg ezen a vidéken és hozott létre települést.

Felsőszernyét mint birtokot 1439-ben „possesio seu villa Zerny” alakban említik oklevélben, a falu keletkezéséről azonban pontos adat nem áll rendelkezésre. A szucsányi, majd a trencséni váruradalom része volt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek, 1546-ban pásztorok telepedtek meg a falu környékén. 1598-ben „Zernie” alakban tűnik fel, ekkor 32 ház állt a településen. 1623-ban a településnek malma volt és salétromot termeltek. 1633-ban szerepel Komensky János térképén. A falu első pecsétje 1710-ből való. 1720-ban 7 adózója volt. 1784-ben 136 házában 167 családban 857 lakos élt. 1788-ban üveggyár kezdte meg termelését.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZRNYE. Két tót falu Trentsén Várm. egygyiknek földes Ura B. Révay Uraság, ez fekszik Lieszko Moraviczához nem meszsze, mellynek filiája; másiknak pedig földes Ura Gr. Illésházy Uraság, ez fekszik Nemsovához közel, Morva Ország felé, lakosaik katolikusok, határbéli földgyeik soványak, legelőjök, réttyek, fájok van.”[2]

1800-ban malom és fűrésztelep üzemelt itt. 1828-ban 141 háza és 902 lakosa volt. Lakói faárukészítéssel, bognármesterséggel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szrnye, tót falu, Trencsén vmegyében, Nemsova filialisa: 882 kath., 10 zsidó lak. F. u. b. Szina. Ut. posta Trencsén.”[3]

Első egyházi iskolája 1866-ban épült. 1883-ban egy trentói olasz tulajdonos kőbányát nyitott a településen. 1888-ban bekapcsolódott a vasúti hálózatba, a Morvaországba menő vonal halad keresztül a falun. 1919-ben árvíz pusztította. A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

1922-ben egy tűzvészben 28 ház égett le. 1930-ban cementgyár kezdte meg működését. 1945 után lakói a cementgyárban, a fűrésztelepen és a kőbányában dolgoztak.

Népessége

1880-ban 900 lakosából 852 szlovák, 29 német anyanyelvű és 19 csecsemő volt; ebből 873 római katolikus és 27 zsidó vallású volt.

1910-ben 1091 lakosából 1039 szlovák, 27 német, 21 magyar, 3 horvát és 3 egyéb anyanyelvű volt.

2001-ben 2876 lakosából 2772 szlovák volt.

2011-ben 2847 lakosából 2697 szlovák, 31 cseh, 2-2 orosz, morva és egyéb, 1-1 cigány, ruszin, ukrán, lengyel és 109 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

  • Itt született 1896-ban Szemző Pál pozsonyi ügyvéd, jogi szakíró.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások