Fehér zászpa

Napjainkban a Fehér zászpa olyan téma, amely világszerte sok ember érdeklődését felkeltette. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a technológiára gyakorolt ​​hatásáig a Fehér zászpa folyamatos párbeszédet és vitát generált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Fehér zászpa különböző oldalait és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. A történetétől a lehetséges jövőig a Fehér zászpa képes megváltoztatni azt, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. A mélyreható elemzés révén reméljük, hogy világosabb képet adunk a Fehér zászpa-ről és annak mai fontosságáról.

Fehér zászpa
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Liliomvirágúak (Liliales)
Család: Zászpafélék (Melanthiaceae)
Nemzetség: Veratrum
Faj: V. album
Tudományos név
Veratrum album
L.
Szinonimák

Veratrum lobelianum Bernh.[1]

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehér zászpa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér zászpa témájú médiaállományokat és Fehér zászpa témájú kategóriát.

A fehér zászpa (Veratrum album) a liliomvirágúak rendjébe, a zászpafélék családjába tartozó, Magyarországon védett, mérgező reliktum faj. Gyógynövény.

Leírása

50-150 centiméter magas, évelő növény. Húsos gyöktörzsű, nagy termetű, tövén megvastagodó hengeres szárán merev, ép szélű levelei szórt állásúak, széles-tojásdadok, hosszában erősen redőzöttek, fonákjukon pelyhes szőrűek, lándzsásak. Végálló fürtös bugavirágzata dús virágú, 30–60 cm hosszú, kocsánya rövidebb a murvánál, 6 leplű virágai csillag alakúak, 8–15 mm szélesek, fehérek, vagy sárgásak (nálunk többnyire fehérek), kívülről zöldesek, az alsók hímnősek, a felsők csak porzósak. Toktermése 10–15 mm hosszú, ritkás szőrű. Június-augusztusban virágzik. Mérgező.

Előfordulása

Lápréteken, alpesi legelőkön, magaskórós társulásokban. Közép- és Dél-Európa hegyvidékein elterjedt, nálunk a Dunántúlon, a Duna-Tisza közén szórványos, többek közt a Gödöllői-dombság területén él.[2]

Felhasználása

Elmebaj elleni gyógyszerként használták az ókori görögök. Láz- és idegfájdalom-csillapítására, tetűirtásra, tüsszentőpornak is használták. Erősen mérgező hatása miatt ma már – közvetlenül használva – csak az állatgyógyászatban van némi szerepe. Vérnyomáscsökkentő alkaloidjait a protoveratrint és a germerint a gyógyszeripar dolgozza fel.

  • A fehér zászpa képe Otto Wilhelm Thomés Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz című könyvéből (Gera 1885)
    A fehér zászpa képe Otto Wilhelm Thomés Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz című könyvéből (Gera 1885)
  • A fehér zászpa virágai
    A fehér zászpa virágai

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Veratrum album at Plants For A Future
  2. ↑ Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)