A Falko Daim témája az évek során vita és vita tárgya. Különböző nézőpontokkal és ellentmondó véleményekkel a Falko Daim sokak figyelmét felkeltette, és érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki következményei és következményei iránt. A Falko Daim eredetétől a kortárs társadalomban való relevanciájáig olyan témát képvisel, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben a Falko Daim-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy átfogó és részletes képet adjunk annak fontosságáról és hatóköréről.
| Falko Daim | |
| Született | 1953 (72 éves)[1][2][3][4][5] Bécs |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Andrea Stockhammer[7] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
| Kitüntetései | Kardinal-Innitzer-Preis |
Falko Daim (Bécs, 1953. február 28. –) osztrák régész.
1971-1976 között a Bécsi Egyetemen végzett. Előbb asszisztensként dolgozott, majd 2000-től a Bécsi Egyetem professzora lett. 2003-tól Konrad Weidemannt követően a mainzi Römisch-Germanischen Zentralmuseums (RGZM) főigazgatója lett.
Kora középkori régészettel, avarokkal és a történeti klímaváltozások témáival foglalkozik.
A Német Régészeti Intézet rendes tagja, az Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagja. 2016-tól a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.[8]