Fabó Kinga

A mai világban a Fabó Kinga nagyon érdekes és fontos témává vált. A Fabó Kinga jelentősége a mindennapi élet számos területén nyilvánvalóvá vált, az emberek egészségére és jólétére gyakorolt ​​hatásától a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Fabó Kinga egyre fontosabbá vált a modern világban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Fabó Kinga szerepét, és elemezzük a különböző területekre gyakorolt ​​hatását, teljes és naprakész képet nyújtva erről a ma nagyon fontos témáról.

Fabó Kinga
Született1953. november 1.
Mezőtúr
Elhunyt2021. március 4. (67 évesen)[1]
nem ismert
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1972–1977)

Fabó Kinga (Mezőtúr, 1953. november 1. – 2021. március 4.) magyar költő, nyelvész, esszéista.

Életpályája

1972–1977 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) magyar–angol szakán tanult. 1978–1980 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) munkatársa volt. 1981–1986 között a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete általános nyelvészeti osztályának munkatársa, 1986–1989 között aspiráns volt.

Esszéíróként és költőként egyaránt nyelvkritikai és nyelvfilozófiai szemlélettel közelített az irodalomhoz.

Művei

  • Értékváltozások a 19. század második felében. Kísérlet a kor társadalmi értéktudatának rekonstruálására erkölcs és illemkódexek alapján; Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1980 (Életmód, életminőség)
  • A határon (esszék, 1987)
  • Anesztézia (versek, 1988)
  • A fül (versek, 1992)
  • Ellenfülbevaló (versek, 1994)
  • Maradj még idegen (hangjáték, Grunwalsky Ferenccel, 1995)
  • Elég, ha én tudom; Seneca, Bp., 1996 (Thesaurus)
  • Fojtott intenzitással, fojtottan (versek, 2002)
  • Racun. Penyair Hongaria / Poison; indonézra ford. Narudin; Teras Budaya, Jakarta, 2014
  • Bebáboz. Versek; Gondolat, Bp., 2020

Jegyzetek

  1. ↑ Meghalt Fabó Kinga. (Hozzáférés: 2021. március 7.)

Források

További információk