Füzesi Magda

Ebben a cikkben a Füzesi Magda témáját fogjuk megvizsgálni, egy lenyűgöző témát, amely évek óta sokak figyelmét felkeltette. A Füzesi Magda egy összetett téma, amely a szempontok széles skáláját fedi le, és több szempontból is megtekinthető. A Füzesi Magda régóta vita és vita tárgya, ellentmondó véleményeket generált, és felkeltette a szakértők és a rajongók érdeklődését. A történelem során a Füzesi Magda alapvető szerepet játszott a társadalomban, és különböző módon befolyásolta az emberek életét. Ezzel a cikkel igyekszünk megvilágítani a Füzesi Magda-et, és átfogó és naprakész képet nyújtunk erről az izgalmas témáról.

Füzesi Magda
Horváth László felvétele
Horváth László felvétele
Élete
Született1952. május 3. (72 éves)
szovjet Nagybereg
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Első műveGyöngyvirágok, 1977
Kitüntetései
Irodalmi díjaiTáncsics Mihály-díj (2003)
A Wikimédia Commons tartalmaz Füzesi Magda témájú médiaállományokat.

Füzesi Magda (Nagybereg, 1952. május 3. –) József Attila-díjas magyar költő, író.

Élete

1952. május 3-án született a kárpátaljai Nagyberegen, földműves családban. 1969-ben érettségizett szülőfalujában, majd Beregszászban nyomdász lett. 1972-ben férjhez ment Mester Elemér mérnökhöz, 1973-ban született meg Magdolna nevű lányuk.

1975-től a Vörös Zászló (majd Beregi Hírlap) munkatársa, később a lap magyar kiadásának felelős szerkesztője. 1981-ben magyar nyelv- és irodalomszakos diplomát szerzett az Ungvári Állami Egyetemen.

1997-ben született Hajnalka és 2000-ben Orsi nevű unokája. Férje 2001-ben meghalt.

2005-től, nyugdíjba vonulása óta Magyarországon él. Ettől az évtől alapító főszerkesztője lett a budapesti székhelyű Kárpátaljai Szövetség[1] lapjának, a Kárpátaljai Hírmondónak. 2015 szeptemberétől átadta a főszerkesztői teendőket, de továbbra is segíti a lap szerkesztését. Ebben az évben lánya családjával együtt Budapestről Sülysápra költözött, illetve második férje, Vallasek István fizikus révén Kolozsváron is él. A kétlaki életet gyakori kárpátaljai tartózkodások is színesítik.

Első verse 1967-ben jelent meg, azóta folyamatosan publikál. Írásai számos magyarországi és erdélyi lapban, illetve antológiában láttak napvilágot, verseit közölték orosz és ukrán fordításban is. Oroszból és ukránból ő maga is fordít alkalmanként.

A Forrás Stúdió alapító tagja, 1971-től a József Attila Irodalmi Stúdió (1980-tól József Attila Alkotóközösség), 1986-tól az Ukrajnai Írószövetség, 1991-től a Magyar Írószövetség,[2] 2005-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.[3] Újságírói tevékenységéért 2003-ban Táncsics Mihály-díjjal tüntették ki. Szülőfaluja, Nagybereg néprajzi értékeinek feltérképezése is foglalkoztatja. Tanulmányai jelentek meg az emberélet fordulóiról, a társas munkákról, a táplálkozási szokásokról. 2019 márciusában költészetéért József Attila díjat kapott.

Művei

  • Gyöngyvirágok (Kárpáti Könyvkiadó, Uzshorod, 1977)
  • Egy ember a tömegből (A Kárpáti Igaz Szó kiadása, Uzshorod, 1983)
  • Útban hazafelé (Kárpáti Kiadó, Uzshorod, 1984)
  • Biztató (Intermix Kiadó, Ungvár – Budapest, 1992)
  • Mosolykérő (gyermekversek) (Tárogató Lap- és Könyvszerkesztőség, Ungvár – Budapest, 1995)
  • Táj gesztenyékkel (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 1998)
  • Reggel madár, délben kötél. Füzesi Magda versei, Berniczky Éva novellái, Balla D. Károly esszéje; Pánsíp Szerkesztősége–UngBereg Alapítvány, Ungvár–Bp., 1999
  • Ketten a kabátban (gyermekversek) (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003)
  • A bohóc dala (Intermix Kiadó, Ungvár – Budapest, 2003)
  • Szőttes pirossal, feketével. Versek magyarul és ukránul (Ivan Petrovtsij válogatásában. Intermix Kiadó, Ungvár – Budapest, 2007)
  • Mérsékelt égöv (Intermix Kiadó, Ungvár – Budapest, 2007)
  • Kagylóének. Régi és új versek; Kráter, Pomáz, 2012
  • A mutatványos monológja. Versek, szemelvények. Válogatás Füzesi Magda műveiből születésének 60. évfordulója alkalmából; Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, Ungvár, 2012 (KMMI-füzetek)
  • Kapunyitogató; Kráter, Pomáz, 2015 (Mesepolc)
  • Ima mindenkor. Válogatott versek. Kriterion Könyvkiadó, 2018
  • Tenyered fáin tarka madár. Félszáz vers a szerelemről, 1969–2019; Budapest, Magyar Napló–Fokusz Egyesület, Bp., 2021

Összeállítója illetve szerkesztője volt az alábbi köteteknek

  • Sors megírva A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának antológiája (Ungvár–Budapest, 1993)
  • Gyóntató. A Hármashatár Irodalmi Társaság antológiája. (Fehérgyarmat, 1995)
  • A nyuszi álma. Kisgyermekek verseskönyve (Ungvár, 2001)
  • Hónapsoroló. Óvodások verseskönyve (Ungvár–Budapest 2002)
  • Hármashatártalanul (Ungvár–Budapest, 2004)
  • Gyökérszakadás előtt (Romanika Kiadó, Budapest, 2015)

Költészete

Füzesi Magda erősen kötődik a szülőföldhöz, ugyanakkor az egész emberiséghez tartozónak is érzi magát, osztozik gondjaiban. A közösséghez tartozás témái mellett jelentős helyet foglalnak el lírájában az emberi lét örömeit, gondjait kifejező versei. Költészetének fő erőssége az egyszerűség és természetesség. Szenzitív, képekben gazdag lírája a népköltészettel rokon. Talán ezért is zenésítette meg verseit többek között a Kaláka,[4] a Zsongom együttes,[5] a Garabonciás együttes, Dinnyés József daltulajdonos, Juhász Katalin, Sólyom Tamás, a kárpátaljai Credo együttes,[6] a vajdasági Prima Vista együttes.

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  2. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2009. május 10.)
  3. ↑ Füzesi Magda | költő, újságíró (hu-HU nyelven). mmakademia.hu. (Hozzáférés: 2019. június 3.)
  4. ↑ Gryllus Vilmos - gyerekdalok (2013. október 18.). „Gryllus Vilmos - Füzesi Magda: Tavasz (gyerekdal)”. 
  5. ↑ zsongom zene (2017. augusztus 7.). „zsongom - Füzesi Magda : Emelj magasba”. 
  6. ↑ Mihályfalvi János (2012. január 5.). „AGYŐ, KÁRPÁTALJA!.”. 

Források

További információk