Ernst von Hammer

Mai cikkünkben a Ernst von Hammer lenyűgöző világába fogunk beleásni. Megalakulása óta a Ernst von Hammer emberek millióinak érdeklődését keltette fel szerte a világon. A történelem során a Ernst von Hammer vita, tanulmányozás és csodálat tárgya volt, és különböző területeken nagy jelentőségű témává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ernst von Hammer különböző aspektusait, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Felfedezzük fontosságát, lehetséges alkalmazásait és a jövőre vonatkozó következményeit. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön ebben az izgalmas témában, és fedezze fel mindazt, amit a Ernst von Hammer kínál.

Ernst von Hammer
Született1858. április 20.[1]
Ludwigsburg
Elhunyt1925. szeptember 11. (67 évesen)[1]
Stuttgart
Állampolgárságanémet
HázastársaWilhelmine Hammer (1886. március 9. – )
GyermekeiElisabeth Hammer
Foglalkozása
Iskolái
Nem tévesztendő össze Ernst Hammer osztrák mérnökkel, Wehrmacht-tábornokkal.

Ernst Hermann Heinrich von Hammer (Ludwigsburg, 1858. április 20. – Stuttgart, 1925. szeptember 11.) német földmérő, térképész.

Pályafutása

Tanulmányait 1874–78 között a Stuttgarti Műszaki Főiskolán végezte. 1882-től az intézet geodéziai tanszékén asszisztens, 1884-től professzor. Részt vett a századvégi európai fokmérés kivitelezésében. Néhány térképvetület szerkesztőjeként ismert. 1896-ban a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjává választották.

Művei

  • Lehrbuch der ebenen und sphärischen Trigonometrie. (Stuttgart 1885, 2. kiad. 1897)
  • Über den Verlauf der Isogonen im mittlern Württemberg. (Stuttgart, 1886)
  • Nullmeridian und Weltzeit. (Hamburg, 1888)
  • Über die geographisch wichtigsten Kartenprojektionen. (Stuttgart, 1889), kiegészítése: Zur Abbildung des Erdellipsoids (Stuttgart, 1891)
  • Triangulierung zur Verbindung des rheinischen Netzes mit dem bayrischen Hauptdreiecksnetz. (Stuttgart, 1892)
  • Zeitbestimmung (Uhrkontrolle) ohne Instrumente. (Stuttgart, 1893)
  • Der logarithmische Rechenschieber und sein Gebrauch. (Stuttgart, 1898, 2. kiad. 1902)
  • Astronomisches Nivellement durch Württemberg. (Stuttgart, 1901)
  • Der Hammer-Fennelsche Tachymeter-Theodolit. (Stuttgart, 1901)
  • Die Netzentwürfe geographischer Karten. (Stuttgart 1887)

Jegyzetek

  1. ↑ a b https://www.deutsche-biographie.de/sfz25735.html. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források