Ebben a cikkben a Erdei ciklámen lenyűgöző világát fedezzük fel. A Erdei ciklámen eredetétől a mai relevanciájáig minden korosztály és kultúra embereinek figyelmét és érdeklődését felkeltette. Az évek során a Erdei ciklámen döntő szerepet játszott a társadalom különböző területein, a szórakoztatástól a tudományig és a technológiáig. Ebben a cikkben megismerjük a Erdei ciklámen számos oldalát és a modern világra gyakorolt hatását.
Erdei ciklámen | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Virágzó példány
| ||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Cyclamen purpurascens Mill. | ||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Erdei ciklámen témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei ciklámen témájú médiaállományokat és Erdei ciklámen témájú kategóriát. |
Az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó ciklámen (Cyclamen) nemzetség egyetlen, Magyarországon (főleg az Alpokalján) őshonos faja.
Nemzetségének a típusfaja.
Eredeti elterjedési területe Nyugat- és Közép-Európa volt; részben az ember közreműködésével ez jelentősen kiterjedt: manapság a mérsékelt éghajlatú területeken sokfelé megtalálható.
Szórt állású levelei egyszerűek, szív alakúak vagy oválisak. A kékeszöld, foltos levelek válla szíves, csúcsa tompa, a szélük ép. A levélnyél hosszú.
Virága fehér, rózsaszín vagy lila, illatos. Termése tok. Az érő termés kocsánya dugóhúzószerűen megcsavarodik.
Régi nevei (disznókenyér, disznórépa, kunrépa, kunalma) a gumójára utalnak, amiket előszeretettel fogyaszt a vaddisznó és vele a makkoltatott házi disznó is.
Főleg hegyvidékeken, üde lomberdőkben (Magyarországon a zalai bükkösökben, soproni fenyvesekben) nő. Mészkerülő. Júliustól szeptemberig virágzik.
Gyökere az emberre mérgező.
Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatója által vezetett kőszegi Chernel-kertben, a növény szaporítása és fenntartása folyik.[1] Védett élőhelye a 24 hektáros Hódos-éri Ciklámenes Természetvédelmi Terület[2]