Manapság a Enczi Endre téma mindenki ajkán. A társadalomra gyakorolt hatásától a különféle következményekig a Enczi Endre világszerte felkeltette az emberek széles körének figyelmét. Akár a politikában, akár a gazdaságban, a technológiában vagy bármely más területen gyakorolt befolyásáról beszélünk, a Enczi Endre elemzésre és vitára méltó témának bizonyult. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Enczi Endre néhány legrelevánsabb oldalát, és azt, hogy jelenléte mit jelent a jövőre nézve. A Enczi Endre kétségtelenül olyan téma, amely az elkövetkező években továbbra is érdeklődést és vitát vált ki, és kulcsfontosságú, hogy megértsük jelentőségét a jelenlegi környezetben.
Enczi Endre | |
Született | Eisler Endre 1902. október 18. Budapest |
Elhunyt | 1974. szeptember 8. (71 évesen) Párizs[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Kitüntetései | József Attila-díj (1952) |
Enczi Endre, született Eisler (Erzsébetfalva, 1902. október 18.[2] – Párizs, 1974. szeptember 8.) József Attila-díjas (1952) költő, író, újságíró.
Eisler Jenő (1868–1944) tőzsdés és Grosz Etelka fia. Pályája elején verseskötetei, később elbeszélései, regényei jelentek meg. A háború előtt a kommunista párt tagjaként baloldali orgánumokban publikált. 1955-56-ban a budapesti Irodalmi Újság szerkesztője volt. Az 1956-os forradalom bukása után Nyugatra menekült. Az ott újra kiadott Irodalmi Újság segédszerkesztője volt. Emigráns lapok közölték írásait.
Felesége 1935 és 1938 között Loránd Ilona volt, akit 1935. augusztus 4-én vett nőül. Házasságuk válással végződött.[3]