Emmy Noether

A mai világban a Emmy Noether fontos és vita tárgyává vált a társadalomban. A technológia fejlődésével és az életmódbeli változásokkal a Emmy Noether egyre fontosabbá vált életünkben. Mind személyes, mind globális szinten a Emmy Noether hatása különböző aspektusokban érezhető, és különféle területeken vált ki vitákat és reflexiókat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Emmy Noether jelentőségét a jelenlegi kontextusban, valamint a mindennapi életünk különböző területeire gyakorolt ​​​​hatásait.

Emmy Noether
SzületettAmalie Emmy Noether
1882. március 23.[1][2][3][4][5]
Erlangen[6][2][7]
Elhunyt1935. április 14. (53 évesen)[6][2][3][4][5]
Bryn Mawr[2]
ÁllampolgárságaBajor Királyság
SzüleiMax Noether
Foglalkozása
Iskolái
KitüntetéseiAckermann–Teubner Memorial Award (1932, Emil Artin)
Halál okatermészetes halál
SírhelyeOld Library[8]
A Wikimédia Commons tartalmaz Emmy Noether témájú médiaállományokat.

Amalie Emmy Noether (Erlangen, Bajorország, 1882. március 23. – Bryn Mawr, Pennsylvania, USA, 1935. április 14.) német fizikus-matematikus.

Életrajz

Apja, Max Noether Erlangenben volt matematikaprofesszor. Öccse, a szintén matematikus Fritz Noether 1934-ben elmenekült a nácik elől a Szovjetunióba, ahol 1941-ben szovjetellenes propaganda vádjával elítélték és agyonlőtték.

Emmy Noether gyermekként, tinédzserként nem mutatott tehetséget a matematikához, hanem a zene és a tánc érdekelte.

1904-ben engedték először a nőket előadásokat látogatni a német egyetemeken, ezért ekkor Erlangenben elvégezhette tanulmányait. Korábban Göttingenben az egyes professzorok engedélyével látogatta az előadásokat, de egy betegség miatt vissza kellett térnie Erlangenbe. 1907-ben lett ott a matematika doktora. Egy év múlva tagja lett a Circulo matematico di Palermónak. 1909-ben Felix Klein és David Hilbert Göttingenbe hívták. Habilitációját elutasították az akkori nőellenes bürokratizmus miatt: nők nem lehetnek professzorok. Hilbert asszisztensnőjeként oktatott, előadásait Hilbert neve alatt tartotta.

Csak az első világháború után, 1919-ben tudott a női kandidátusok tiltásának egyik kivételszabálya alapján habilitálni. A Weimari köztársaság megváltozott politikai helyzete tette ezt lehetővé. Ennek ellenére csak 1923-ban kapta meg első fizetett állását. 1933-ban megvonták tőle a tanítási jogot, politikai nézetei és zsidó származása miatt. az Egyesült Államokba emigrált. Pennsylvania államban Philadelphia közelében a Bryn Mawri Női Főiskola vendégprofesszoraként dolgozott. Emellett egyetemi előadásokat tartott a Princetoni Egyetemen.

Emmy Noether egy altesti operáció komplikációja következtében halt meg, 1935. április 14-én, Pennsylvania államban.

Tudományos érdemei

Emmy Noether a modern algebra megalapozói közé tartozott. Őróla nevezték el többek között a Noether-gyűrűket.

Az általa bizonyított Noether-tétel a modern fizika egyik legfontosabb alaptétele.

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b c d Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online
  3. ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Нётер Эмми, 2015. szeptember 28.
  7. ↑ Great Soviet Encyclopedia (1950–1958)
  8. ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave

Források

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Irodalom

  • Renate Tobies: Emmy Noether – "Meine Herren, eine Universität ist doch keine Badeanstalt!" Spektrum der Wissenschaft, August 2004, S. 70 – 77, ISSN 0170-2971

További információk